A közép-kelet európai régióból elsőként a héten az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület lett tagja az Armonia nevű online zenefelhasználásra szakosodott jogkezelő ernyőszervezetnek, amely 31 európai ország 5,5 millió zeneszámát képviseli jelenleg. Megkérdeztük az Artijsus illetékesét, milyen előnyökkel jár az Armonia-tagság a szervezet, illetve a hazai zenei piac, a zeneszerzők és a zenehallgatók számára.
A digitális zenét fogyasztók számára nem feltétlenül világos, hogy egy adott zeneszám bekerülése egy szolgáltatás kínálatába mennyire összetett folyamat, mennyi köztes szereplő és kapcsolat van a két végpont, a zenész és a zenehallgató között. Az önmagában sem egyszerű rendszer még összetettebbé válik az olyan több országból álló, azaz gyakorlatilag külön-külön zeneipari entitást és jogi környeztet reprezentáló esetekben, mint amit Európa országai jelentenek. Ezt megkönnyítendő jött létre tavaly év végén az Armonia nevű ernyőszervezet, amely a SACEM, (a francia jogvédő szervezet), a SGAE és a SIAE (az olasz jogvédő szerveztek), illetve a SPA (a portugál jogvédő szervezet) zeneműkiadói részlegeinek együttműködése révén állt fel. A közös rendszerben jelenleg 31 ország előadóinak 5,5 millió dala található meg.
Az Armonia videoprezentációja:
Az ilyen jellegű jogkezelői szövetség nagy előnye, hogy közösen képviseli valamennyi tagország teljes repertoárját, így a szolgáltatóknak nem kell külön-külön minden ország jogkezelőjével megegyezniük, azaz könnyebben és gyorsabban tudnak a szétdarabolt piacokra belépni. A másik oldalon pedig a szövetség helyi jogkezelőknek nyújt könnyebbséget, hiszen számukra is egyszerűbb és gyorsabb lesz hozzájutni az adatokhoz és az előadók jogos jussához.
Az Armonia első, gyakorlati sikerét a Google Music európai piacokra való belépése jelentette, de mint ahogyan azt Kitzinger Dávid, az Artisjus Hangfelvétel-engedélyezési Osztály vezetője elmondta, "mostantól ha egy nemzetközi online szolgáltató multiterritoriális szolgáltatással jelentkezik valamelyik tagországban, akkor az Armonia-tagok közösen tárgyalnak a szolgáltatóval. Amennyiben a közös feltételek valamilyen oknál fogva nem tetszenek az egyik tagnak, úgy megállapodhat külön is a szolgáltatóval. De innentől fogva minden új szolgáltató, vagy régi szolgáltató az új üzletével jó eséllyel az egész területre megállapodik a közös képviselettel.”
Nyilván a szövetség igazán akkor képez majd nagy vonzerőt a nagy nemzetközi szolgáltatók számára, amennyiben a jelenleg, lokálisan a hanglemezkiadókkal szerződéses viszonyban álló zenekereskedelmi cégek által kínált 20-25 millió dalból álló repertoár jogkezelői oldalát lesznek képesek biztosítani. Kitzinger véleménye szerint "a közepes méretűek számára jó lehetőséget tud nyújtani egy ilyen képviselet. Arra számítunk, hogy az ilyen zeneműkiadók csatlakozni fognak."
A jelenlegi magyar digitális piac által abszolút nem elkényeztetett zenekedvelők számára talán a legfontosabb kérdés, hogy mindez mit jelenthet számukra, Az Artisjus osztályvezetője optimista: "Magyarországra gyorsabban fognak eljutni a zenei digitális tartalomszolgáltatások, ideértve a videoszolgáltatásokat is. A nagyobb választék nagyobb versenyt jelent. A versenytől jobbak lesznek az árak és költeni fognak a szolgáltatók a zenehallgatók megnyerésére. Várakozásunk szerint a verseny fontos terepe lesz a hazai szerzők és előadók minél szélesebb bevonása a kínálatba. A magyar szerzők számáras pedig az is előny lesz, hogy közvetlenül az Artisjus fogja képviselni őket egész Európában az online felhasználásokban, így gyorsabban, pontosabban juthatnak hozzá jogdíjukhoz.Végeredményben a csatlakozástól az egész zenei piac fejlődni fog."
Pléh Dániel
