Mostanra már nem újdonság, hogy a bakelit reneszánszát éli. A formátum évről évre értékesítési rekordokat dönt, a növekedés 2012-ben is kétszámjegyű volt. A szakírók azzal próbálják magyarázni e trendet, hogy egyrészt a digitális korszakban az igazi zenerajongóknak jobban szükségük van valami kézzel foghatóra, mint bármikor, ráadásul a bakelitek csomagolása szép, esztétikus. Másrészt felmerül gyakori érvként a fekete lemezek különleges hangzása, aminek az élményét egy digitális fájl soha nem fogja tudni visszaadni. Vagyis alighanem a fizikai forma és a hangminőség tökéletes kombinációjáról van szó. Igen ám, viszont ha ez igaz, mivel lehet magyarázni a kazetták reneszánszát?
Egy kis történelem: a kazetta, mint formátum az 1960-as évek eleje óta létezik, és a Philips-hez köthetők az első példányok. Annak köszönhette létjogosultságát a következő évtizedekben, hogy szemben bakelittel, a mérete miatt jóval könnyebb volt tárolni, és ez jelentősen megkönnyítette a hordozását is. Ezért cserébe ugyan nem szólt úgy, mint a vinyl - sőt, az 1982-ben széles körben bevezetett CD-vel aztán végképp nem tudta tartani a versenyt - ellenben az előállítási költsége jóval alacsonyabb volt, minek eredményeként a kazettának volt szűk három jó évtizede (az 1970-es évek elejétől a millenniumig bezárólag), amikor meghatározó formátumnak számított. A csúcson egyértelműen a nyolcvanas évek második és a kilencvenes évek első felében volt.
A TITOKZATOS LOW RAVE MOZGALOM IS KAZETTÁT HASZNÁLJA MÉDIUMKÉNT.
A kazetta természetesen teljesen sosem tűnt el, még a 2000-es években is végig velünk volt, ugyanakkor, ahogy tört előre a digitális formátum és hanyatlott mellette minden más, úgy vált a szabadidejükben garázsprojekteken dolgozók és hálószobazenészek kedvelt hanghordozójává. Nem kerül sokba előállítani, ráadásul ehhez nem kell méretgazdaságosságban gondolkodni, így a múlt évtizedben rengeteg, zömmel lo-fi, rock, illetve elektronikus előadó pár tíz, vagy pár száz darabra limitált mennyiségben kiadta kazettán is a zenéit az mp3-ak mellett (az első nagy hullám 2009-ben ért partot, mivel mással, mint az elkent - elcsúszó, dinamikáját vesztett, azaz agyonhasznált kazettaszalagok minőségét idéző - chillwave stílusirányzattal). Az utóbbi 2-3 évben a bakelitet oltalmazók mellett ez a kazettapárti mozgalom is jelentős növekedésnek indult, s talán most tetőzik.
Míg azonban az elmúlt négy-öt évben főleg rockzenei vonalon készült több kazetta, addig napjainkra az elektronikus zene igencsak belehúzott, ám ennél is nagyobb érdem, hogy olyan művészek, kiadók, vagy márkák jöttek létre, amelyek képesek voltak betörni a műfaj kereskedelmi médiájába is, és meghatározó tényezővé váltak. Az egyik "legmenőbb” vállalkozás jelenleg Stephen Bishop Opal Tapes kiadója, ami fél év leforgása alatt az egyik legizgalmasabb elektronikus zenei műhellyé vált. Rengeteg új tehetség kapott bemutatkozási lehetőséget (főleg a techno, house, ambient és drone világából), a legújabb kiadványok egy-két nap alatt teljesen elfogynak, a lenyűgöző borítókoncepciók előtt pedig mindenki fejet hajt.
Mi pedig külön örülhetünk ennek, ugyanis hamarosan magyar vonatkozása is lesz az Opal Tapes-nek: S Olbricht, avagy a pécsi Mikolai Martin új albuma várhatóan május végén jelenik meg ott, köszönhetően annak, hogy Bishop a tavalyi év legjobb kiadványának nevezte meg a szerző The Last Act Of Dorothy Stratten című debütálását, ami nem mellesleg szintén megjelent kazettán Magyarországon S Olbricht-ék saját kiadóján, a Farbwechselen. E sorok írásakor már a harmadik kiadványuknál járnak a labelen, bizonyítva, hogy itthon is létezik ez a szcéna, arról nem beszélve, hogy a modern absztrakt house-t olyan remekül ragadják meg a művészek, mint S Olbricht és Alpár duója, a Magyarradar rovatunkban épp most bemutatott SILF, hogy sokan külföldről is elismerően nyilatkoznak róluk.
S ez csak két példa a rengetegből, melyekért érdemes feltúrni a Bandcampet, vagy újra átböngészni kedvenc webshopjainkat. Gyűjtőknek is kifejezetten ajánlott a keresés: egy-egy Further Tapes-, vagy Hospital Productions-kazetta rövid időn belül igen értékessé válik, volt már példa arra, hogy Vatican Shadow 17-25 darabban kazettán kiadott zenéi majdnem 200 dollárért cseréltek gazdát a Discogson.
Velkei Zoltán
