Mivel a Svédországban alapított Spotify legnagyobb vetélytársa, a Deezer streamingszolgáltató intenzív expanziós politikája komoly erőforrásokat igényel, ezek az erőforrások pedig hosszú távon nem álltak a francia CEO, Axel Dauchez rendelkezésére, még a tavasz elején újabb befektetői kört hirdettek és újabb potenciális invesztorokkal kezdtek, immár 100 millió dollár nagyságrendű befektetésről tárgyalni. A Le Figaro vasárnapi – és ma a Deezer által is megerősített – értesülése szerint a finanszírozási kör sikerrel lezárult, és az Acces Industries valamint a már korábban is befektető Idinvest összesen 100 millió eurót, azaz mintegy 130 millió dollárt fektet be a zenei szolgáltatást fejlesztő cégbe.
AZ MEGVAN, HOGY A DEEZER ZENÉI EGY HAZAI MOBILSZOLGÁLTATÓNÁL IS ELÉRHETŐK?
A befektetés egy részét – mintegy 32 millió dollárt – a korábbi befektetők kivásárlására fordítják majd. A tranzakció minden valószínűség szerint egyben a szintén francia alapítású telekommunikációs cég, az Orange Deezer-részesedésének megszűnését jelenti, ami a Deezert annyiban érinti, hogy sikerét jelentős részben az Orange segítségével megkötött, több országra vonatkozó együttműködés garantálta eddig, melynek jövője így ugyancsak kérdésessé vált.
Az esemény önmagában véve a teljes streamingpiac fejlődését elősegítő lépés lehetne (és cikkünk akár itt le is zárulhatna), ha egyik résztvevője, az Access Industries történetesen nem a Warner Music tulajdonosa lenne. De miért is nem mehetünk el szó nélkül emellett?
Amiatt, hogy az egyik vásárló gyakorlatilag egy major lemezkiadó, a tranzakció messze túlmutat egy startup egyszerű finanszírozási körén, ugyanis így a világ – a Pandorát nem számítva – két legnagyobbnak mondható streamingvállalkozása a kiadók befolyása alá kerül (a Spotify már a kezdetek óta 18%-ban a négy nagy lemezkiadó tulajdonában áll). A Warner Deezer feletti kontrollja több fontos következménnyel járhat a globális zeneipar és a digitális tartalomszolgáltatások számára. Egyrészt a Deezer most már kiszámítható forrásokra támaszkodva folytathatja dinamikus terjeszkedését világszerte, és akár elsőként léphet be olyan, hatalmas potenciállal rendelkező piacokra, mint Japán (ahol csak nemrég indult az első hasonló szolgáltatás, a Sony Music Unlimited) vagy a digitális zenei értelemben még fehér foltnak számító Kína.
A Warner a Deezer tulajdonosaként ezentúl feltételezhetően máshogyan viszonyul majd a kisebb üzletrészből következően általa nyilván kevésbé befolyásolható Spotify-hoz, mint mostanáig, annak ellenére, hogy népszerűség, használat és ebből következően a kiadók számára fizetett díjak tekintetében a svéd szolgáltató össze sem hasonlíthatóan többet „ér”. Itt érdemes megjegyezni, hogy annak idején a Warner volt a legnehezebben kötélnek álló kiadó a Spotify amerikai terjeszkedésekor.
Nagy kérdés, milyen további következményei lehetnek a tranzakciónak. Figyelembe véve, hogy miközben a Spotify felhasználói között sikeres, pénzügyi mutatóit elnézve inkább "sikertelen", egyre inkább igazolódni látszik a tétel, hogy a streamingszolgáltatások eredményes működéséhez kiterjedt piacok és jelentős felhasználószám is szükséges. Ebből a szempontból tehát a világméretű terjeszkedés és az összes nagy piac meghódítása kulcsfontosságú elvárás azzal szemben, aki belátható időn belül pénzt is akar keresni szolgáltatásaival.
2013-tól ugyanakkor egy alapjaiban megváltozott digitális piacot láthatunk majd. A Universal-EMI fúzió érezhetően megmozgatta és változásra, cselekvésre ösztönözte a kiadói világot: a duó kontrollálja majd a legkelendőbb tartalmakat, az EMI publishing részlegének lehalászásával a Sony is jócskán erősödik, a Warner pedig az egyik legerősebb feltörekvő digitáliszenei szolgáltató többségi tulajdonosa lesz.
Az, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a nagy kiadók a Spotify-ban, illetve a Deezerben birtokolt tulajdonrészük segítségével a leggyorsabban növekvő zeneipari szegmenst, a streamingpiacot is felügyeletük alá tudják vonni, egyszerre óriási lehetőség és óriási kockázat is. Lehetőség, hiszen ha a kiadók felismerik a világméretű terjeszkedésben rejlő lehetőséget és ebben támogatják a részben tulajdonukban levő szolgáltatókat, úgy a streamingpiac nagyon rövid idő alatt drasztikus mértékben növekedhet, és turbózhatja fel a digitális bevételeket. De ha befolyásukat a kiadók rövid távú profitmaximalizálásra és a Spotify pozíciójának gyengítésére használnák fel, könnyen ráfizethetnek.
Pléh Dániel
