Oroszországot a digitális zene szempontjából a kettősség jellemzi. Nagy piac, ezért minden szereplő kacérkodik a belépés gondolatával, ugyanakkor az intellektuális tartalmak védelme teljesen más dimenzióban mozog, így a fájlcserélés gyakorlatilag elfogadottnak számít (ez például a legnépszerűbb orosz közösségi oldal, a Kontakte egyik legtöbbet használt funkciója).
Ennek ismeretében érthető, hogy az oroszországi legális zenei piac forgalma miért is csökken folyamatosan, ráadásul meglehetősen drasztikus ütemben. Noha a fizikai eladások visszaesése a világon mindenhol egyértelműen érzékelhető, a csökkenés mértéke már helyi sajátosságnak tűnik, ahogyan az is a világméretű trendtől való eltérés, hogy a digitális bevételek alakulása nem egyenletes növekedést, hanem hektikus mozgást mutat. Egy igen erőteljes növekedési szakaszt – amely alatt a digitális bevételek 2 év alatt megötszöröződtek – követően csökkenésnek indultak, 2011-re szinte a 2010-es csúcsértékek felére zsugorodtak. Ezzel Oroszország is feliratkozott a digitális zenei bevételek csökkenését regisztráló országok „szégyenlistájára”, a klubba, ahová Moszkván kívül csak nyolcan nyertek bebocsátást.
Forrás: IFPI,Paidcontent
Az Apple 70%-os részesedéssel továbbra is tartja globális piacvezető pozícióját a pay per track letöltések piacán, így fundamentálisan nem lenne semmi oka a Kelet-Európában való terjeszkedésre. A cég az elmúlt hónapokban azonban erőteljes terjeszkedésbe kezdett a feltörekvő piacokon, elég ha csak a brazíliai iTunes Store megnyitására vagy a dél-afrikai nyitásra gondolunk. Az oroszországi megjelenést – még ha üzleti vagy stratégiai okok ezt nem is nagyon indokolják – azért is érdemes megfontolnia az Apple-nek, mivel a legális zeneletöltési piac már most is sokszereplős: nem kevesebb mint 13, lokális és nemzetközi brandek alatt futó szolgáltatás (a Beeline, az IbizaDanceClub.com, a Deezer, a Fidel, az ivi Music, a Megafon, a legalitás határán egyensúlyozó Mp3.ru, az MTS, az Muz.ru, a Nokia Music, a Tele2, a Yandex Music, a YouTube, valamint a Zvooq) érhető el.
Van-e a kockázatok mellett mégis üzleti racionalitása a piacra lépésnek? Úgy tűnik, igen: a mobilkészülékek oroszországi piacán az Apple részesedése meglepően alacsony (lásd alábbi ábránkon az iOs-hoz tartozó értékeket) – és ami talán még nagyobb probléma, hogy ez a részesedés nem is igen növekszik. Mivel az iTunes csak Apple-eszközöket szolgál ki, ebből a szempontból kifizetődő stratégia lehet a legális, fizetős zenei tartalom irányából keresletet generálni az iPhone-ok és iPadek iránt.
Forrás: IDC
Az orosz Vedomosztyi című lap információi szerint az Apple intenzív tárgyalásokat folytat a kiadók helyi képviselőivel, illetve a helyi jogkezelő szervezetekkel a szolgáltatásról, melyet akár már idén vagy 2013 első negyedévében szeretnének elindítani. A jelek szerint az Apple-nek annyira fontos Moszkva bevétele, hogy saját történelmében először a világ minden pontján alkalmazott 0,99 dolláros letöltési egységárnál olcsóbban kínálná a dalokat.
Az, hogy a vállalat és termékportfóliója mennyire tud majd sikeres lenni ezen a speciális piacon, megjósolhatatlan. Ha a fejlett piacokon bejáratott sikeres módszereket egy az egyben akarják átültetni, a kudarc borítékolható. Ha megértve az oroszországi mechanizmusokat türelmesen felépíti az Apple és az iTunes brandjeit, úgy egy hatalmas, még mindig kiaknázatlan piacot teremthetnek magának.
Pléh Dániel
