Az elmúlt néhány évben különféle zeneipari szakemberek gyakran megfogalmazták, hogy az internetes zenei szolgáltatásokból származó bevételek még mindig nem érik el a nagy lemezkiadók ingerküszöbét, a kiadók által különféle jogcímeken elvárt, a tényleges zenefogyasztás volumenétől többnyire független díjak viszont – vagy éppen ezért – irreálisan magasak. Sokak szerint például a 60% körüli kiadói jogdíjak és a kiadók számára előre, a zeneáruház jövőbeni forgalmától függetlenül, minden évben fizetendő minimumgaranciák ellehetetlenítik a független zenei szolgáltatókat, míg a streamingszolgáltatások esetében a lejátszásonként fizetendő díj az, amely üzletileg gyakorlatilag értelmetlenné teszi azokat. Mindennek fényében nem csupán a tőzsdei szakemberek, hanem a zeneipari menedzserek is árgus szemekkel figyelték, figyelik a világ legjelentősebb major kiadóinak pénzügyi jelentéseit, melyek hosszú idő után 2012 második negyedévében mutatnak először valóban bizakodásra okot adó jeleket. (FRISSÍTÉS: az elemzés készítésének időpontjában az EMI, a Sony Music és a Warner időszakos adatai voltak elérhetőek, a legnagyobb forgalmú kiadói csoport, a Universal Music Group (UMG) Q2-es riportja még nem hozzáférhető. A hiányzó adatok szeptember elején nyilvánosságra kerültek, így a beszámolót az UMG számaival is kiegészítettük.)
EMI: bonyolult helyzetben
A későbbiekben elemzendő kiadóktól eltérően a márciusban véget ért pénzügyi év éves jelentését publikáló és magyarázó lemezkiadó, az EMI pénzügyi adatait, részben a lezárult, részben a folyamatban levő akvizíciós folyamat miatt nem könnyű értékelni.
|
Az EMI eladása Az EMI elmúlt évei, sok mindennek mondhatóak, csak eseménytelennek nem. A zeneipari bevételek drasztikus hanyatlása miatt a kiadó igen nehéz helyzetbe került, így 2007 tavaszán 4,2 milliárd dolláros áron a Terra Firma pénzügyi befektetői cég szerezte meg. A Guy Hands nevével fémjelzett, rendkívül feszült időszak 2010 februárjában zárult le, amikor a lemezkiadó a fennálló tartozások ellenértékeként a Citigroup tulajdonába került. A bankcsoport újból eladásra kínálta fel a hajdan patinás kiadót. Összesen tíz vevőjelölt jelezte érdeklődését hivatalosan, a hosszúra nyúló licit folyamat végén a zeneműkiadói részt a Sony által vezetett konzorcium vásárolta meg 2,2 milliárd dollár ellenében, a lemezkiadói részt pedig a Universal Music Groupé lett 1,9 milliárd dollárért. A tranzakció versenyjogi szempontból történő vizsgálata és engedélyezése a világ egyes részpiacain, többek közt az Európai Unióban is még folyamatban van. |
A brit lemezkiadó a pénzügyi évet 588 millió dollár veszteséggel zárta, ami önmagában pesszimizmusra okot adó, de pozitív fejlemény is egyben az előző évhez képest, amikor a veszteségek elértek a 857 millió dollárt. A veszteségeket a cég minimális mértékben (1,3%-kal) növekvő árbevétel mellett érte el.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a hányattatott sorsú lemezkiadó alaptevékenysége egyre biztosabb lábakon áll, a pénzügyi eredményeket azonban drámai mértékben rontja le a jelentős értékcsökkenés.
Sony Music: növekvő veszteségek
Az amúgy sem könnyű helyzetben levő, folyamatos átszervezésekkel próbálkozó japán szórakoztatóipari cég három részből – Sony Music Entertainment, Sony/ATV Music Publishing valamint Sony Music Entertainment – álló zenei részlege borús negyedévet zárt. A bevételek 98,8 milliárd jenre (1,2 milliárd dollár) csökkentek az előző év hasonló időszakában regisztrált 109,6 milliárd jenről. Az üzemi eredmény még ennél is jóval drasztikusabban, több mint 30%-kal csökkent, és mindössze 92 millió dollárt tett ki.
Forrás: SONY Music Corporation
A cég indoklása szerint a bevételek csökkenésének alapvető oka a CD-eladások visszaesésében (minő meglepetés), valamint a Japánra érvényes kiadási terv előző évhez képest bekövetkezett negatív változásában keresendő. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy mindezek ellenére a zenei üzletág a Sony kevés, nyereséges üzletága közé tartozik…
Warner: vegyes, de optimizmusra okot adó kép
A tavaly tavasszal tulajdonost váltó Warner Music sok tekintetben bizakodásra okot adó, fundamentumait tekintve azonban vegyes negyedéves jelentést tett közzé.
Pusztán a számokat nézve a trend nem túlzottan biztató: a lemezkiadó bevételei 654 millió dollárra csökkentek, 688 millió dollárról, az előző év hasonló időszakához képest, alapvetően a kedvezőtlen árfolyamváltozások miatt. Az eredményesség is csökkent, ha nem is jelentős mértékben. Az előző évi 11,2 %-os üzemi eredmény idén 10,1%-ra csökkent, igaz ezeket az adatokat jelentősen torzítja az Acces Industries általi akvizíció, valamint több egyszeri tétel is. Az egyszeri tételektől megtisztított üzleti eredmény már magasabb volt 2012-ben, mint az előző év hasonló időszakában, tehát az új tulajdonos által megkezdett racionalizálás eredményesnek mutatkozik.
Forrás:Warner Music Group
A bevételekből egyre nagyobb szeletet hasít ki a digitális formátum, ami feltétlenül pozitív fejleményként értékelendő. A június 30-án véget ért időszakban a digitális bevételek 230 millió dollárt, azaz a teljes bevétel több mint 35%-át tették ki. Nominálisan az előző évhez képest 27 millió dollárral, azaz 13 %-kal növekedtek a digitális bevételek a lemezkiadónál. Talán még a digitális bevételek növekedésénél is örömtelibb, hogy mindezt a fizikai forgalom csökkenésével párhuzamosan érték el. A fizikai hanghordozókból származó bevétel ugyanis 547 millió dollárról 518 millióra csökkent. A digitális bevételeken belül 54 millió dollárt – azaz a teljes árbevétel közel 8%-át – a különböző streamingjellegű szolgáltatásokból – Pandora, Spotify, YouTube – befolyó bevételek tették ki. Ezen belül túlsúlyban nyilván a YouTube-tól befolyó bevételek vannak, de ettől függetlenül említésre érdemes, hogy az ilyen jellegű forgalom már valóban érezhető részét teszi ki a kiadói bevételeknek.
Universal Music Group: kevesebb bevétel mellett nagyobb profit
A kiadó 2012 második negyedéves bevételei 962 millió eurót (1,2 milliárd dollár) tettek ki, amely mintegy 2%-kal alacsonyabb az előző év, hasonló időszakában regisztrált 982 millió eurónál. A kismértékben csökkenő bevételek mellett sikerült a jövedelmezőségét növelnie, hiszen az adózási előtti eredmény 86 millióról 88 millió euróra nőtt egy év alatt.
Az első félév eredményeit tekintve egy fokkal még ennél is kedvezőbb a helyzet. Az UMG 2011 első félévében realizált 1,86 milliárd eurós árbevételéhez képest 2012 ugyanezen időszakában 1,9 milliárd euró árbevételt ért el, az adózás előtti eredmény pedig jelentősen, 132 millióról 156 millióra emelkedett.
A javuló eredmények két tényezőnek köszönhetőek. Egyrészt az első félév jól fogyó lemezmegjelenései – például Justin Bieber és Madonna új albuma – másrészt pedig az egyre dinamikusabban növekvő digitális bevételek. A 8,9 %-os növekedés a digitális bevételeknél gyakorlatilag ellensúlyozni tudta a CD-eladások terén mutatkozó csökkenést.
A Universal Music Grouppal kapcsolatban így a legnagyobb kérdőjel továbbra is az EMI folyamatban lévő akvizíciója. Ha az sikeresen lezajlik és a versenyhatóságok is jóváhagyják, úgy a Universal hosszú időre a világ vezető lemezkiadója maradhat, még vonzóbb repertoárral és biztos pénzügyi mutatókkal.
A kép összességében tehát inkább sötét, mint szürke. Látható, hogy valamennyi kiadóvállalat ilyen vagy olyan formában, de küszködik a hagyományos bevételek csökkenésével. A digitális bevételek emelkednek, de egyelőre még nem olyan ütemben, ahogyan azt mind a kiadók, mind a szolgáltatók szeretnék. Az áttöréshez nagyobb fogyasztói bizalomra és a legális zenei szolgáltatások népszerűségének jelentős növekedésére lenne szükség, de arra is, hogy az üzleti modellek fenntarthatóak legyenek, szolgáltatói oldalon is. Ennek egyik előfeltétele minden bizonnyal az lenne, ha a kiadók lazítanának a gyeplőn, azaz csökkentenék a tartalmakhoz kapcsolódó szolgáltatói költségeket. Az ilyen lépések kezdetben értelemszerűen bevételcsökkenést okoznának számukra, hosszabb távon azonban elősegíthetnék a teljes zenepiac, és azon belül a jelentős súlyú kiadói szereplők forgalmának bővülését.
