A Sunny Day In Glasgow: Autumn, Again

(Mis Ojos Discos, 2010)
 
Ritka, hogy egy zenekar neve pontos képet adjon zenéje hangulatáról, de a dalszerző-gitáros Ben Daniels vezette A Sunny Day In Glasgow esetében erről van szó, azzal az apró a kiegészítéssel, hogy a változékony felállású – jelenleg hattagú – kollektíva egy amerikai városban, Philadelphiában ténykedik, nem a skóciai Glasgow-ban (ami amúgy a másik alapító tag, az azóta már kilépett Ever Nalens egykori lakhelye volt). A 2010 tavaszán a budapesti Dürer-kertben is megfordult ASDiG ingyenesen letölthető új albumáról bármelyik tetszőlegesen kiválasztott dal remek aláfestése lehetne egy kellemes kora őszi, napos délutánnak bárhol a világban.
 
A korábban három EP-t és két nagylemezt (Scribbel Mural Comic Journal – 2007, Ashes Grammar – 2009) megjelentető együttes 2010. októberében tette letölthetővé – a stílszerű gesztenyebarna vinyl formátum mellett  – Autumn, Again című harmadik albumát, mely radikális fordulatot nem hoz ez eddigiekhez képest, de azért ha jobban megfigyeljük, észrevehetünk számottevő változásokat. A 2009-es lemez gyönyörűen egységes, egybefolyó dalok gyűjteménye volt, ami remekül keverte a különféle (néha a láblógatós, bambulós chillwave-et, néha pörgősebb ibizai pillanatokat idéző) elektronikus alapokhoz az élő shoegaze/dream pop hangzást, megteremtve ezzel a tavalyi év egyik legkellemesebb hallgatnivalóját. A 2010-es Autumn, Again albumon ez a kettősség továbbra is fennáll, ami viszont eltűnt, az az Ashes Grammar – túlzottan szabadjára sosem engedett – formátlansága (annak a lemeznek az igazi különlegessége) és az ahhoz központozást biztosító rövid, fél perc körüli átvezető részek. Ehhez vegyük még hozzá, hogy a már amúgy is tagcseresorozat (pl. az eredeti énekesnők, Daniels ikerhúgai, Lauren és Robin kilépése) után született Ashes Grammar megjelenése óta, 2009 végén ismét sor került egy nagy átszerveződésre – ennek során Josh Meakim gitáros-billentyűs-énekes és Annie Fredrickson mellé harmadik hangnak (második énekesnőnek) a MySpace-en közzétett hirdetésre jelentkező ázsiai származású Jen Goma csatlakozott.
 
Amint azt már a – kevés szerencsés érdeklődő által látott – májusi koncert is előre jelezte, egyszerűbbek, lényegretörőbbek, fülbemászóbbak az új dalok, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy rosszabbak lennének. A Sigh, Inhibitionist (Come All Day With Me) például egy kifejezetten felemelő noise-pop szám, de zaj alatt itt ne valami nagyon súlyos, rideg dologra (ne adj’ isten a Merzbow-féle tortúrákra) gondoljunk, hanem egy annál jóval könnyedebb, finomabb rétegre, ami fokozatosan egybeolvad a vokállal, hogy a végén már kibogozhatatlan szövedékké váljon. Ez a shoegaze-ből és dream popból egyaránt merítő hangzás az, ami azért összefogja a lemezt, annak ellenére, hogy az egyes dalok között talán itt-ott túl nagy a hangulati ugrás.
 
Persze fölösleges lenne valami nagyobb, ambiciózusabb vállalkozást számon kérni az Autumn, Again albumon, már csak azért sem, mert Danielsék a borítón szereplő Pop Songs felirattal is egyértelművé teszik, hogy itt egyszerűen egy bő fél órányi zenei aláfestést szeretnének adni bárkinek, aki épp arra vágyik, akár még egy borús őszi délutánon is.
 
8/10
 
Csada Gergely

http://asunnydayinglasgow.com/

az album innen tölthető le, ősz végéig ingyen, de adományokat elfogadnak cserébe:

http://autumnagain.org/
 

a 2010 tavaszán megjelent Nitetime Rainbows EP egyik dalának klipje: