Nick Hornby instant klasszikusa – eredetileg High Fidelity, magyarul Pop, csajok, satöbbi címen – idén márciusban éppen húsz évvel ezelőtt, 1995-ben jelent meg (magyarul először 1998-ban), a könyv ötéves évfordulóján, azaz tizenöt éve, 2000 márciusában pedig a mozikba került a Stephen Frears-féle filmadaptáció. Nincs is ennél jobb apropó a visszatekintésre.
Ha valaki kapásból tudja, mi a különbség a Little Latin Lupe Lu Righteous Brothers-féle és Mitch Rider and the Detroit Wheels-féle verziója között, vagy hogy miért ciki Art Garfunkel és miért menő Marvin Gaye, elég ha annyit mondunk rá, „tudod, olyan, mintha a Pop, csajok, satöbbiből lépett volna elő.”
A történet három központi karaktere – a harsány Barry, a félszeg Dick és a magát középsúlyúként pozicionáló Rob – tökéletes mintapéldái ennek a típusnak. Lemezboltban dolgoznak, egy elitista klubot alkotva nyomják a bennfentes szövegeket, top ötös listákat gyártanak és szívóznak a lúzer és tudatlan vevőkkel. A varázsuk persze pont ebben rejlik, olyannyira, hogy a néző úgy érezheti, hogy legszívesebben besétálna Rob lemezboltjába, hogy magába szívja a hely atmoszféráját.
A Pop, csajok, satöbbi lényegében egy párkapcsolat anatómiája: bemutatja, hogy mi van akkor, ha egy kapcsolatban az egyik ember a felnőtt szerepét játssza, és mi történik, ha ez az ember egy nap úgy dönt, hogy távozik. Rob, miután barátnője, Laura elhagyja, a sokk hatására egyfajta önismereti utazásba fog. Teszi mindezt pasi módra és Bruce Springsteen jóváhagyásával – természetesen.
Keresni kezdi a választ a „miért történik, ami történik?” kérdésre, szembenéz a múltban kisiklott párkapcsolatok most is kísértő szellemeivel, lépésről-lépésre tapasztalja meg a művelet egyre felszabadítóbb hatását, hogy aztán lassan eljusson önmaga, és ezen keresztül a múlt és jelen feltérképezéséig és megértéséig. Hamarosan elkezd apró felelősségeket vállalni (fiatal tehetségeket támogat, visszamegy dj-zni), lassan a vonásai közé kúszik egy új érettség, és az átmeneti, de szükséges kavarodás után a dolgok az új helyükre kerülnek.
Stephen Frears adaptációja, ha nem is olyan mértékben, mint a könyv, de a maga módján klasszikussá vált. Nyilvánvaló, hogy Hornby munkája mindenre kiterjedőbb, mélyebb és jobb, de a film készítőinek elég kulcsjelenetet és mondatot sikerült átemelniük a filmbe ahhoz, hogy sikeresen megidézzék a könyv szellemét.
Egy jelentős változás, hogy a filmben a történet helyszíne London helyett Chicago lett és a temérdek utalás és szleng ennek megfelelően lett amerikanizálva. Viszont két kulcsjelenet annyira leegyszerűsödött, hogy már-már csalódást okozó. Rob filmbeli egyéjszakás kalandja Marie DeSalle dalszerző-énekesnővel egészen ideálisnak van ábrázolva, míg a könyvben Hornby kihangsúlyozza az egész esetlenségét és tökéletlenségét, alaposan megbontva ezzel a gyönyörű/tehetséges énekesnők idealizált képét. Hasonlóképpen leegyszerűsödött a filmben Rob és exe, Laura szexjelenete a kocsiban – a lány apjának temetése után.
A szereplőgárdáért azonban pirospont jár: Iben Hjejle Laurája majdnem jobb, mint a könyvbeli elképzelhető karakter, a mellékszerepeket játszó színészek felhozatala parádés (Tim Robbins, Catherine-Zeta Jones, Lisa Bonet), és a három központi lemezboltos figurával szintén telibe találtak az alkotók. John Cusack Robja pont olyan, amilyennek lennie kell, Dick bőrébe bújva Todd Louiso szuperül hozza a félszegen toporgó geek-et, de a show-t vitán felül Jack Black lopja el, az eszelős, hiperaktív és túlmozgásos Barry karakterének életre keltésével.
Top 5 Pop, csajok, satöbbi mondat/pillanat
5.) „Vannak olyanok, akik sosem tudják túltenni magukat azon, hogy Vietnamban harcoltak, vagy amikor egy este a Nirvana előzenekara voltak. Én asszem sosem tettem túl magam Charlie-n.”
4.) Rob önéletrajzi sorrendbe rendezett lemezgyűjteménye.
3.) Mikor Barry eszelős hiperaktivitása (Katerine And The Waves: Walking On Sunshine) és Barry csendes melankóliája (Belle And Sebastian: Seymour Stein) összecsap.
2.) „Bár olyan lenne az életem, mint egy Bruce Springsteen-dal. Csak legalább egy kicsit.”
1.) Mi volt előbb? A zene, vagy a szenvedés?”
Katona Eszter
a film eredeti trailere:
a Belle And Sebastian/Katerine And The Waves-összecsapás:
egy tipikus Top 5 lista a filmből:
"most eladok ötöt a Beta Band The Three EP's-éből!":
