Tóth ’Krsa’ Kristóf (PASO) Hollie Cook albumáról

Popzenei berkekben az évek óta egyik legjobban fogadott reggae-album és a jamaicai zene elsőszámú magyar helytartója, a Pannonia Allstars Ska Orchestra frontembere, Krsa találkozik Profül rovatunk e havi cikkében. Az előbbi a Sex Pistols-dobos lánya, utóbbi pedig most adta ki első bő tíz évét összegző válogatáslemezét, a háromszínű vinylen megjelent The Best Of PASO-t.

Hollie Cook: Twice

Kiadó: Mr Bongo

Megjelenés: 2014

Stílus: reggae, tropical pop

Kulcsdal: Win Or Lose

Trópusi pop

A reggae és a punk ezer szálon kötődik egymáshoz. A jamaicai skából és reggae-ből a punk olyan meghatározó csapatai táplálkoztak, mint például a Clash, akik még a karibi szigetre is elutaztak, hogy ott készítsenek felvételeket. A rendszerellenes attitűd, a szegényebb rétegeknek szóló dalok, a lázadás, a kívülállóság mindkét műfaj sajátja. Angliában a bevándorló jamaicaiak és az angol munkások hasonló társadalmi problémákkal küzdöttek, fizikailag és szemléletben is közel voltak egymáshoz, így a jamaicai zenék komoly hatást gyakoroltak erre a rétegre, amely a punk és az angol ska hullám, a 2 Tone táptalaja is volt. Rengeteg kollaboráció született, jamaicaiak vendégszerepeltek lemezeken, csatlakoztak zenekarokhoz, ültek be a produceri székekbe, a keverőpultok mögé, hogy egy nagyon különleges és jellemző egyveleg szülessen meg az európai szigeten, sok esetben a karibi sziget kultúrájára rímelve.

Hollie Cook minden tekintetben jól szimbolizálja ezt a kapcsolatot, ugyanis szülei révén ténylegesen is házasságot kötött a két műfaj: az énekesnő apja, Paul Cook, a Sex Pistols dobosa, édesanyja Jeni Cook pedig a Culture Club vokalistája volt (Hollie-nak Boy George a keresztapja – a szerk.). Ebből is érezhető, hogy Hollie útja teljesen predesztinált – és valóban –, kamasz korának végére menthetetlenül beszippantotta a zenei pálya. Anyjához hasonlóan ő is vokalistaként kezdte és a gimnáziumi zenekarok után egyből egy legendás formációban tanulhatott bele a színpadi létbe. Ari Up 2005-ben hívta meg az akkor 19 éves Hollie-t éppen újjáalakult női zenekarba, a Slits-be vokálozni.  Itt is tetten érhető a fent említett kapcsolat, a Slits ugyanis punk, new wave zenekarként indult, később azonban kifejezetten felerősödtek a karibi hatások, Ari Up pedig brit akcentusát patois-ra cserélte. Hollie Ari Up 2010-es haláláig a Slits tagja maradt. Ez az öt éves időszak a saját bevallása szerint is meghatározó volt. Ez idő alatt többször felmerült benne a szóló karrier lehetősége, de soha nem talált megfelelő partnert, egészen addig, amíg meg nem ismerkedett Mike Pelanconival, azaz Prince Fatty-vel. A főként dub-munkásságáról híres brit producerrel egyből egymásra találtak és 2011-ben meg is született Hollie bemutatkozó lemeze, a saját nevét viselő modern lovers rock-album, majd egy évre rá annak komplett dubremixe.


E HAVI PROFÜL-CIKKÜNK SZERZŐJÉT, KRSA-T A LEGFESSEBB MAGYAR ZENÉSZEK KÖZÉ IS BEVÁLASZTOTTUK.

Ebben a jól bevált felállásban folytatták a munkát és Prince Fatty produceri szárnyai alatt készült el Hollie második nagylemeze is, a Twice. A 2014-es albumon az elsőhöz képest jobban érződik a dub hatása, erősek a basszusfutamok, sok az effekt, de mégis megmarad egy nagyon könnyen emészthető popos környezetben az összes dal – az énekesnő saját definíciója szerint a lemez stílusa „tropical pop”. A Twice végig egy hangulatot visz, a legtöbb esetben könnyed, romantikus, még ha néha szövegekben felbukkannak ellenpólusok is (Desdemona). Ez a vonósokkal és elektronikus effektekkel dúsított reggae és lovers rock egyértelműen jamaicai alapokon nyugszik, mégis nagyon brit, kifejezetten hallhatóak uk roots, uk dub hatások a dalokon. Néha olyan, mintha pszichédelia nélküli Alpha and Omega-számokat hallgatnánk, itt ugyan nincsenek mindent átható lebegő visszhangok, a finom elektronikától és az énekhangtól mégis egészen éteri a hangulat. Végig csobognak egymás után a dalok, akár egy folyam. Kellemes, lebegtető.

A közreműködők listája igen illusztris. A szerzők között megtalálhatjuk Winston Francis-t, George Dekkert, Dennis Bowelt, rengeteg vendéghangszeres szerepel a korongon, a diszkó- és soul-korszakot idéző vonós hangszereléseket pedig a Macedón Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta fel. A lemez nyitódala az Ari Up címet viseli, ami a korábban említett Slits frontembernek, énekesnőnek állít emléket, így is alátámasztva a zenekarban eltöltött korszak meghatározó voltát.  

Én személy szerint a Twice-ról elsőként a Postmannel találkoztam – egy nemzetközi ska-reggae oldalon szerepelt a „hónap klipje” szavazáson, ahova a PASO új klipjét is nevezték (és nyert is - a szerk.), ott hallgattam meg. Ebben a dalban is tetten érhető az albumra általánosan jellemző fülledt, lebegős hömpölygés, amit itt hangszerelésben steel drum és indiai tabla bolondít meg a szokásos vonósok mellett. A klipben ezek a hatások vizuálisan is leképződnek: vannak egészen trippes, hippis pszichedélia részek, ugyanakkor szerepelnek benne nyugodt, karibi, retró hatású autós képsorok és a reggae klubok világa. Hollie hangja elsőre engem Marcia Richards hangjának karakterére emlékeztetett. Ő a fiatal londoni Skints énekesnője, akikkel Svájcban játszottunk együtt pár éve. Lehet, hogy csak a személyes élmény teszi, de valamiért ő ugrott be, amikor először hallottam. Ugyanakkor néha Lily Allen is bevillant a lemez hallgatása közben. Ez utóbbi már valószínűleg kevésbé véletlen, hiszen Prince Fatty vele is dolgozott korábban.

Összességében nagyon kellemes a Twice, de pont ez az egységessége és állandó hangulata a legnagyobb hibája is számomra. Kifejezetten jól esik végigutazni ezt a kilenc számot, de néha az az érzésem támad, mintha egy dalnak a különböző verzióit hallgatnám. Ugyanakkor, ha bő negyvenpercnyi nyugalomra vágyom, akkor nagyon szívesen felteszem ezt a lemezt.

Tóth Kristóf

a PASO legközelebb Szombathelyen játszik, december 5-én, Facebook-eseményoldal; Budapesten 2015. február 21-én koncerteznek, a Barba Negrában, Facebook-eseményoldal

Hollie Cook és a Twice teljes egészében - (X) 35 millió dal a Deezeren. Válaszd hozzá a Telenor 2GB+Deezer szolgáltatáscsomagot!: 

és a Postman klipje az albumról: 

ez pedig a Looking For Real Love videója: 

és egy live session a seattle-i KEXP rádióból: