FKA Twigs-re nem lehet nem odafigyelni, illetve nagyon is oda kell figyelni rá, és nemcsak egzotikus szépségű arca miatt, hanem mert hasonlóképpen különleges zenéje – mondjuk, hogy a The xx találkozása a Massive Attackkel az oOoOO és a Holy Other érintésével – visszahúzódó fajta, csendes csoda. A 25 éves brit producer-énekesnőnek ma jelent meg a második EP-je, így most ő a legerőteljesebben fénylő pont Globálradarunkon.
Megalakulás éve: 2012-ben tűnt fel.
Honnan: Gloucestershire megyéből származik, de Lodonban él.
Stílus: experimentális poszt-R&B
Kiadók: Young Turks
Olyan, mint Grimes és a fiatal Sade vagy Zola Jesus és a fiatal Janet Jackson keresztezése, de leginkább mind a négyüké.
Történet: Mihez kezd egy falusi lány, aki kilóg a környezetéből és nem is találja ott a helyét? A meg nem nevezett délnyugat-angliai kistelepülésen, jamaicai apától és félig spanyol anyától született Twigs (a valódi nevét homály fedi, az Ágacska becenevet onnan kapta még kiskorában, hogy a csontjai úgy reccsennek, mint az ágak) a zenébe és a táncba menekült. Egzotikus kinézete és introvertált, magának való természete révén sem tudott beilleszkedni, nem voltak barátai, balett táncosi vagy operaénekesi karrierről álmodott. Aztán 16 évesen elkezdett dalokat írni, egy évvel később pedig Londonba költözött, hogy az álmait valóra váltsa. Bár a mai napig minden nap eljár balettórára (illetve kortárs- és hiphop-táncra, plusz tagja egy krump-csapatnak), hamar kiderült, hogy az éneklés és a zeneírás felé húzza jobban a szíve. Az elkövetkező pár évben a számítógépe mappáinak dolgozott, az első négy számát tavaly decemberben tette ki a Bandcampre (ahonnan mostanra nyom nélkül eltűnt). Zárkózott, csöndes mivoltát az őrült tempójú és zajú brit fővárosban is megőrizte (állítása szerint szinte alig jár el otthonról, miközben bárpultosként dolgozik, de ott is igyekszik a minimálisra szorítani a kommunikációt), és ez a zenéjében is visszaköszön. Elúszós-éteri, szinte gyászosan melankolikus, fojtott, de kecses elektronikus alapok valahol a poszt-R&B, a poszt-dubstep és a poszt-triphop metszetében, mindehhez pedig halk, néha konkrétan suttogó, érzékeny és szomorúságában is érzéki hang valamint intim, az érzéseit és párkapcsolati viszonyait kibeszélő szövegek társulnak. FKA Twigs (a művésznevét egy másik Twigs miatt volt kénytelen megváltoztatni) nem lógna ki a TriAngle Records művészeinek sorából sem, de végül egy ugyancsak "neki való” kiadó, a Young Turks csapott le rá, ott jött ki szeptember 17-én második EP-je, amelynek zenei társproducere a Kanye West Yeezus-ába is bedolgozó Arca volt.
Megjelenések: két négyszámos, címnélküli EP: tavaly december közepén az EP1, most pedig az EP2
Mellékprojektek: tánc
Szexepil: Azt ő minden téren kimaxolja.
Legnagyobb eredmény, elismerés: Szerepelt az i-D magazin 2012. szeptemberi számának címlapján.
Radarjel-erősség: Különleges egyéniség, ahogyan különleges előadó is, és vele kompatibilis producerekből sincs / sem lesz hiány, hogy a zenéje új irányokba ágazzon. A tehetsége, karizmája alapján nagy jövő előtt áll, de a maintream sikerhez azért túl "fura”, és az is kérdés, hogy visszahúzódó természetéből fakadó titokzatosságának varázsa meddig tud működni.
Eddig FKA Twigs minden számához készült egy-egy elvont és/vagy szimbolikus, artisztikus, ugyanakkor igéző és nem egyszer merészen kitárulkozós videoklip . A bemutatkozó EP-jének négy dalához társított videók, köztük az, amelyikben a legintimebb testrészét egy péniszként előremeredő bibéjű virág takarja megnézhetők itt. Az új, szintén négyszámos EP-jének már három dalához van lenyűgöző klip. A How's That valós és számítógéppel generált testtorzók, illetve absztrakt alakzatok "táncát" mutatja:
A Water Me-ben FKA Twigs teste torzul el és lesz belőle bizarrul szép, megnyúlt nyakú és kidülledt szemű földönkívüli mangalány, aki zselészerű könnyet hullat:
A néhány napja közzétett Papi Pacify fekete-fehér klipjében pedig egy szerelmespár érzéki, finom fojtogatásos játékká fajuló ölelkezését láthatjuk (a nőt FKA Twigs alakítja):