Ahogy azt múlt szombaton ígértük, hétvégi lemezajánlónkban friss kiadványokkal foglalkozunk: van itt kanadai folk-pop énekesnő, Interpol-frontember szólólemezzel, Caribou másképp, vartyogós zajongó fiúk, francia italo-diszkó, amerikai melankólia, és egy ütős EP! Nyitóképen Martha Wainwright, hét kritika alább.

A fonotthajú kislány Alicia Keysből erős asszony lett, aki időközben a menő producerrel, Swizz Beatsszel összekötötte az életét, gyereket szült, és ezzel együtt a 2001-es Fallin' őszinte akarását felcserélte a szúrós tekintetű magabiztosság, ami mellé még egy kis túlszínezett műzivatar és pár Whitney-s manír is elfért - legalábbis ami a Girl On Fire-höz készült új videót illeti.

Felvillanyozó hír: a diszkószuperfegyver I Feel Love hömpölygő zenei alapját a világnak átnyújtó szuperproducer, generációk felnevelője és inspirálója, a hajdani Legpornósabb Bajusz címéért síkra szálló (de helyette csak sovány Oscarokat és Grammyket hazahordó), ma már 72 éves Giorgio Moroder néhány napja megkezdte akcióját a SoundCloudon – vagyis accountot nyitott, de nem csak egyet, hanem rögtön egy másikat is, eszméletlenül busás életművét tekintve azonban nem lepődnénk meg azon sem, ha nem állna meg ennyinél.

A lemezborító reklámfelület is egyben, segít eladni a terméket, ha ráadásul művészi igénnyel készül, még ingyen hirdetés is az borítótervezőnek. Az elektronikus zene világában hetente tucatjával jelennek meg a friss maxi-kiadványok, melyek többnyire arctalan egyen-csomagolásban részesülnek, ám ez a trend mostanában megfordulni látszik. Egyre divatosabbnak számít ötletes, kidolgozott sorozatokkal előállni - ezek közül mutatunk be néhány kiemelkedőt, kapcsolódva divat és zene tematikánkhoz is.

A trapet, 2012. egyik világhódító tánczenei trendjét bemutató cikkünk mellé adunk egy mixet is, amelyet külön a Recorder felkérésére rögzített JumoDaddy. Az Irie Maffia billentyűse (és több egyéb projekt tagja) dj-producerként is nagyon aktív, ebben a minőségében pedig a trap irányzat leglelkesebb hazai igehirdetője, aki egy élőben rögzített háromnegyed órás szettbe sűrítette bele az elmúlt fél év trap partibombáit, bónuszként megspékelve néhány kiadásra váró saját számával. 

A szeptemberi Electronic Beats fesztiválon abszolút kurrens és izgalmas előadókat láthattunk, köztük a már lassan egy évtizede jobbnál jobb kiadványokkal jelentkező kanadai Junior Boys elektronikus/szinti/crooner-pop duót. A dalszerző-zenekarvezetőt, Jeremy Greenspant kértük meg, hogy kalauzoljon bennünket Junior Boys-os emlékeiben.

Nigel Godrich a Radioheaddel alapozta meg a hírnevét: az 1995-es The Bends című nagylemeztől kezdve hangmérnökként, a két évvel későbbi OK Computer óta pedig producerként állt a zenekar mellett, és áll ott a mai napig, hogy azóta is rendszeresen megkapja "a Radiohead hatodik tagja" címkét. Segített még olyanoknak is, mint a Travis, Beck, Paul McCartney, a Pavement, a Zero 7 vagy az Air (a lista korántsem teljes), Thom Yorke pedig bevonta őt kísérletezősebb kedvű projektjébe, az Atoms For Peace-be, ahol már zenészi képességeit is csillogtathatja.

Az agyonfoglalkoztatott Godrich-nek azonban láthatóan még így is maradt egy kis fölös ideje, mert idén májusban Ultraísta néven egy új zenei projektjével comingoutolt, amiben mellette még a Los Angeles-i dobos, Joey Waronker és a londoni énekesnő, Laura Bettinson felel a zakatoló ritmusokért és az azokra hegesztett szintikárpitokért.

(X) Mick Harvey időtlen idők óta zenélt Nick Cave mellett, már a Birthday Party-t megelőző Boys Next Doorban is játszott, és a Bad Seeds-nek is tagja volt a kezdetektől fogva, majd otthagyta őket, saját vizekre evezett, s azóta koncertjei, filmzenéi, feldolgozásai szédületes sikereket érnek el, nem véletlenül. A névrokon PJ Harvey turnéjáról érkezik vasárnap este (ne feledjük, hétfő mukaszüneti nap) az A38 Hajóra, előtte fellép a romantikus biodark műfaj hazai megteremtője, a dalszerző-énekes Temesvári Balázs által vezetett I.O.N. zenekar. A Recorder olvasói közül kettőnek egy-egy páros belépőt ajánlottak fel a koncert szervezői - akinek kell, olvasson tovább gyorsan!

Tudtátok, hogy Bryan Adams az (Everything I Do) I Do It For You óta keresett divatfotós lett? És azt tudtátok, hogy a keresett divatfotós, Terry Richardson korábban egy punkzenekarban basszusgitározott? Utóbbi fő terepén (fényképezőgéppel), főleg az előbbi közegének szereplőiről (popsztárokról) készült fotóikkal meccseltettük őket a Recorder magazin hetedik számában, a divat és zene fókuszában. Bryan Adams vs. Terry Richardson. (Nyitóképen: Die Antwoord Adams által.)

2012 az elektronikus tánczenében egyértelműen a trap éve, épp ideje, hogy ezt itt a Recorderen is rögzítsük - egyúttal sorra vegyük e friss irányzat fejlődésének legfontosabb pillanatait, előadóit és számait.