Fülbemászás, üvöltözés, menőzés és lazázás. Mock Surprise: Portmanteau (lemezkritika)

Az erdélyi-budapesti zenekar többek között posztpunknak mondja magát, valamint említik a poszthardcore-t, a popot, a jazzt és a noise rockot. Ez a kritika először a Recorder magazin 126. számában jelent meg.

Debütáló albumukon nagyrészt hatásos, érzelmileg-dramaturgiailag követhető lemezzé állnak össze az említett műfajok: a fülbemászás, az üvöltözés, a szenvtelenség, a száraz, kietlen gitárok, a torzulások, a lefojtott groove-ok, a menőzős és a lazábban gördülő részek – akár szaxofonszóló is belefér.

Nem mondom, hogy mindig így van: a könnyed, jazzesen lüktető Paperweight például nekem kilóg; míg az utána következő, a cukiság és a kibukott zúzás közötti távolságot áthidaló Messs fura módon működik. Egy bátor kísérletbe belefér, hogy nem mindig jön össze, és nagy többségben vannak a jó dalok. 

Előadó: Mock Surprise

Cím: Portmanteau

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2025. május 16.

Műfaj: posztpunk

Kulcsdal: Subjugate

8/10

Rónai András

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.