Októberben Bonga, a semba legendája a Magyar Zene Házában!

Volt futóbajnok, üldözte a portugál titkosrendőrség, dalai az afrikai szabadság szimbólumai lettek. Az angolai zene, a semba idén 80 éves legendája, Bonga énekelte a Cesária Évora előadásában később világslágerré vált Sodade című dalt, és amúgy is a legjobb afrikai, globálzenei lemezeken hallhattuk védjegyévé vált, reszelős hangját. Október 14-én végre Magyarországra is eljut.

Az 1942-ben, José Adelino Barceló de Carvalho néven született Bonga az angolai főváros, Luanda egyik szegény munkásnegyedében nőtt fel, és eredetileg sportolóként tört ki onnan. Már 200 és 400 méteren is angolai bajnok volt, amikor 1966-ban a Benfica csapatának meghívására Lisszabonba költözött, ahol a futó- mellett a focicsapatot is erősítette. A Benfica színeiben állította fel a 400 méteres futás portugál rekordját is, amit csak tíz évvel később sikerült másnak megdönteni.

Bonga ekkor már kettős életet élt, és nem csak azért, mert az atlétakarrierje mellett kamaszkora óta énekelt is. Sportolói karrierjét és hírnevét kihasználva aktívan küzdött az akkor még Portugália egyik gyarmatának számító Angola függetlenségéért, útjai során informálva az újságírókat országa helyzetéről. A birodalmi elnyomást szimbolizáló portugál nevét lecserélte (Bonga Kuenda), és csatlakozott az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalomhoz (MPLA) is. Amikor a portugál titkosrendőrség rájött, hogy Bonga, a politikai aktivista azonos a Carvalhóként ismert atlétával, Bongának menekülnie kellett, és először Rotterdamban talált otthonra.

Az Angola 72 és 74 borítói.

A disszidálással – Bonga nagy bánatára – a sportolói karriernek is vége szakadt, ám a zenei csak ekkor indult be igazán. Rotterdamban, a Zöld-foki-szigetekről menekült zenészekkel vette fel első albumát, az angolai függetlenséget követelő Angola 72-t, amiről a száműzetés fájdalmát megéneklő, Mona Ki Ngi Xiça (A gyerek, akit hátrahagyok) című slágere rögtön ismertté tette őt, a debütálásból pedig aranylemez lett. De hosszú távon Hollandiában sem volt maradása, és a portugál titkosrendőrök elől Párizsba menekült – már itt vette fel az Angola 74 című második lemezét, amin legnagyobb slágere, az ötvenes évekbeli zöld-foki szigeteki dal, a Sodade feldolgozása szerepel, amit a morna mezítlábas dívája, Cesaria Evora is innen ismert meg, és tette később világhírű szerzeménnyé.

Bonga később azt mondta, Párizsban született újjá zenészként, sok baráti és zenei kapcsolatát az ott töltött évek alapozták meg (Cesaria Evora, Manu Dibango, Salif Keita, Mory Kanté, Baden-Powell, Ray Lema), amiben kulcsszerepe volt a világzene egyik legnagyobb szakértőjének, Rémy Kolpa Kopoul dj-újságírónak, aki a szárnyai alá vette (a halála után Banza Remy címmel írt róla dalt Bonga a 2016-os albumára). Első két lemeze nem csak a semba alapművének számít, gyakori vendég az 50 legjobb afrikai lemez típusú listákon is, sőt: az angolai és afrikai függetlenség szimbólumaivá váltak - a legenda szerint zöld-foki-szigeteki zenészek a bőröndjükbe rejtve csempészték be Bonga albumait Angolába.

Ám hiába dőlt meg 1974-ben a Salazar-rezsim Portugáliában, és nyerte el Angola is a függetlenségét a következő évben, Bonga nem maradt sokáig a belháborúk terepévé váló országban, ahol 1979-től szovjet támogatással újabb diktatórikus rendszer épült ki, amelyben Bonga sem volt szívesen látott vendég. (Egy interjúban mesélte, hogy Angolában, de még Lisszabonban is csak testőrökkel megy mindenhova, és minden étkezés előtt megvizsgálja az ételét, italát, mert Angolában többször előfordult, hogy magukat rajongónak kiadó lányok szájon akarták csókolni, hogy mérget nyomjanak a szájába).

Zenei karrierje viszont továbbra is felfelé ívelt. Dalaival a gyarmati időkben háttérbe szorított, tradicionális angolai zenét hozta át a mába, de hatott rá a zöld-foki morna és coladeira, valamint a különféle latin gitárzenék is, idővel pedig az afrokubai ritmusok és táncosabb bulizenék felé mozdult el (ebből fejlődött ki később a fiatalok körében népszerű stílus, a kizomba is). A sembából kihagyhatatlan dikanzán is játszó (ez egy hosszú, bevagdalt bot, amit egy pálcával sepernek) Bonga legutóbb tavaly jelentkezett új albummal. A Kintal da Bandán a gyermekkori családi élményeihez, és az angolai karniválok ritmusaihoz nyúlt vissza ihletért, és ennek a turnéján érkezik a Magyar Zene Házába október közepén, ahol több mint 50 éves karrierje legemlékezetesebb dalaiból válogat majd.

Bonga
Helyszín: Magyar Zene Háza
Időpont: 2023. október 14. 19.30-21.00
Belépő: 5500 Ft
Jegyvásárlás. Facebook-esemény. További infók.