Hívogat a mocsár. Swamp Creatures: Lidércfényes (lemezkritika)

Miközben a pár évvel ezelőtti nagy pszichedelikus hullám több szereplője már máshol keresgél, jönnek új zenekarok is, akik képesek új színeket, ízeket hozni a pszichedéliába. Például elvarázsolt mocsári lényekkel. Ez a kritika először a Recorder magazin 105. számában jelent meg.

Ebben a mocsárban nem mázsás riffek lakoznak, hanem elvarázsolt, kissé meseszerű lények, akikkel a Swamp Creatures bemutatkozó lemezén igazán hívogató világot népesít be. Elnyújtott, elkent ének, sokszor keleties ízeket is beépítő pszichedelikus gitár, tekergő szintik, groove-os (helyenként jazzes, funkos vagy krautrockos) ritmusszekció – ezekből az elemekből olyan sűrű hangzást kevertek ki, amibe jó belefeledkezni.

A dalszerűbb megközelítés és az elszállásra kifutó számok jól kiegészítik egymást, amikor pedig kicsit már sok lenne mindez, akkor jó dramaturgiai érzékkel tesznek egy-egy kisebb, de logikus kitérőt. Ilyen a Sultan space-dance-rockja, vagy a folkot, durvulós riffeket és mániákus-robotos szintit egyaránt bevető, elsöprő Hull a kedvem lombja. A zárás pedig egy népdalszerű Weöres-vers, szintidrone-ra.

Lám, még mindig lehet egyedi hangot kialakítani a pszichedelikus rockon belül, annak határait tágítgatva. 

Előadó: Swamp Creatures

Cím: Lidércfényes

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2023. április 28.

Műfaj: pszichedelikus rock

Kulcsdal: Hull a kedvem lombja

8/10

Rónai András

Headerfotó: Gajewszky Anna

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.