A kísérleti zene egyik legfontosabb képviselője ráveti magát a romantikára. Mi jön ki ebből? Ez a minikritika először a Recorder magazin 105. számában jelent meg.
Az Oval a kilencvenes években letette a glitch alapjait, és absztrakt, ám sajátosan szép zenéjével a kísérleti szcénán kívül is ismert lett. 2001 és 2010 között kihagyás jött, majd Markus Popp feltámasztotta az Ovalt, immár pattogó CD-k helyett hangszerek – gyakran, de nem mindig megtépázott – hangjaival; néhány lemezén még ének (!) is van, de a gondolkodásmód felismerhetően ugyanaz.
A Romantiq a német romantikának szentelt frankfurti múzeum megnyitójára készült, korabeli hangszerek hangjaiból. Elmosódik a határ a valós és digitális mása / torzítása között; a hangok egy része besorolható ide vagy oda, de sok a kettő közti uncanny valleyben bolyong. Csilingelő dallamok, szétcsúszó vagy szaggatott majdnem-dallamok, zörgő torzulások szólnak egymásra rétegezve, és hamar összekavarodik minden: szép és idegen; andalító és nyugtalanító. Romantikus, antiromantikus, posztromantikus, mégis, mégsem. Lehet ezen elmélkedni, és lehet csak belefeledkezve hallgatni, mert mindezzel együtt, igazából: szép.
Előadó: Oval
Cím: Romantiq
Kiadó: Thrill Jockey
Megjelenés: 2023. május 12.
Műfaj: kísérleti
Kulcsdal: Wildwasser
8/10
Rónai András