Érzéki, bódító lazaság. DJ Danifox: Ansiedade (lemezkritika)

DJ Danifox mintha nem is törődne azzal, hogy poliritmikus, elektronikus, afrikai és latin zenék elemeiből összedobált számai összeállnak-e - de ettől csak még szerethetőbb lesz felszabadult zenéje. Ez a kritika először a Recorder magazin 104. számában jelent meg.

Kevés olyan megbízhatóan jó kiadó van, mint a lisszaboni Príncipe. Ők batidának hívják a hangzásukat, ami erősen szinkópált, poliritmikus, afrikai eredetű elektronikus stílusok (kuduro, kizomba, tarraxinha) helyi mutációja.

DJ Danifox az egyik legegyedibb előadó a kiadónál (meg általában is). Viszonylag lassú, visszafogott szinkópált ritmusok adják a számok vázát, amik mellé Danifox bámulatos lazasággal dobál be mindenfélét: sok-sok ilyen-olyan ütőst a tapstól a cuicáig; zongorát, gitárt, fuvolát, egyszer még (talán) csembalót is; fojtott szintiket, furi effektecskéket; éneket, dudorászást, szövegrészleteket.

De mintha nem is törődne azzal, hogy ezek összeállnak-e egy számmá (még a térben is össze-vissza kószálnak a hangok), aztán ez mégis megtörténik, szinte mágikus módon, és az eredmény egészen sajátos hangulatú zene. Felszabadult, érzéki, melankolikus és bódítóan pszichedelikus – és attól csak még szerethetőbb, hogy nem erőlködik azért, hogy az legyen.

DJ Danifox

Ansiedade

(Príncipe, 2023)

batida

Kulcsdal: Mar Vista

9/10

Rónai András