Boris szerint a világ. Boris: Heavy Rocks (lemezkritika)

Régebben követted, hogy mit csinál a Boris, de elvesztél a lemezdömpingben? A legújabb Heavy Rocks összefoglalja neked, hogy hol tartanak manapság a japán (ex-)doom nagymesterek. Ez a kritika először a Recorder magazin 97. számában jelent meg.

A Boris először 2002-ben adott ki lemezt Heavy Rocks címen, amin a tőlük megszokott doom/sludge helyett a hard rock és heavy metal hangzás felé fordultak és ezt 2011-ben követte egy újabb Heavy Rocks, most pedig itt a harmadik is. A dolog kuriózum jellege azonban menetközben elveszett, a zenekar több időt tölt a doom keretein kívül, mint azokon belül és végül, ez az új anyag, az eredeti célt a visszájára fordítva, nem hogy nem szokatlan kisérletként hat, hanem az utóbbi évek legborisosabb anyaga.

A legutóbbi két album, a belassult W és a kilencvenes évek elfeledett thrash metal demóit idéző NO hangzása is visszaköszön, de mellé végre hagyományosabb Boris-témák is akadnak bőven, megfejelve pár szokatlanabb kísérlettel. Nem rossz lemez ez és ha nem is lesz belőle újabb klasszikus, azért akad rajta pár kifejezetten erős dal is és jó áttekintést ad arról, hogy hol is tart mostanában a zenekar.

Előadó: Boris

Cím: Heavy Rocks

Kiadó: Relapse Records / KiliKiliVilla

Megjelenés: 2022. augusztus 12.

Műfaj: thrash, doom, hard rock

Kulcsdal: My Name Is Blank

6,5/10

Frank Olivér