Dalpremier! Decolonize Your Mind Society: Stupid Fucking White Man

Egy hónap múlva, október végén jelenik meg a Decolonize Your Mind Society első nagylemeze, egy számot már megismerhettünk az egyedi megszólalású, a világ legkülönbözőbb térségeinek zenéit modern technológiával újraértelmező-ötvöző szerzeményekből. Most a filmes ihletésű Stupid Fucking White Man, a lemez egyik legfontosabb dala hallható először a Recorderen. Premier!

A hatfős formáció (Szabó Bálint, Hock Ernő, Halmos András, Ávéd János, Pozsár Máté, Váczi Dániel) a nem európai kultúrák zenéiből, nem-temperált hangolásokból, az amerikai minimalizmusból és a pszichedelikus, rituális zenékből inspirációt merít, legyen az jávai zene, közép-afrikai polifónia, japán udvari szertartászene, vagy a tiszta hangolású indiai zene. A Stupid Fucking White Man eredetéről, társadalmi és zenei tanulságairól Szabó Bálint mesélt nekünk: "A szám címét Jim Jarmusch Dead Man című filmjének jelenetéből kölcsönöztem, amikor a Nobody névre hallgató amerindián próbálja a főszereplő William Blake szíve mellé fúródott lövedéket a késével kivágni. Utána még hallható az idézett frázis máskor is a film folyamán, sőt Jarmusch egy későbbi filmjében, a Szellemkutyában Nobody ismét felbukkan egy jelenet erejéig, hogy elmondja újfent kétszer is, hogy "Stupid Fucking White Man!"

Az a helyzet, hogy amióta elkezdtem foglalkozni a zenei hangolásokkal, nem tudtam nem találkozni a gyarmatosítás pusztító és visszafordíthatatlan hatásaival, ami a különféle zenei hagyományokat lerombolta, az őslakosok hangszereit, struktúráit és világlátásait kiiktatta, és helyettük egy új, egysíkú világrendet állított, ahol minden pontosan egy ugyanolyan hangzó teret ad, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől. Ráadásul ez a hangzó tér mára már a hipertereket is meghódította, és tulajdonképpen ebből a szempontból tökéletesen mindegy már az előadó származása, megjelenítése ugyanis már csak egy szokásos termékbemutatóval ér fel, ahol az értékesítendő termék egzotikussága a legjobb esetben is csak a néző képzeletbeli világát hozza mozgásba, azonban a terméknek valódi mássága nincsen, ugyanis attól tökéletesen meg lett fosztva.

Szóval szerettem volna egy másik hangzó teret bemutatni, sőt, igazából nem is egyet, hanem többet is, hogy a különleges hallás-élmény mellett rámutathassak arra, hogy a diverzitás priorizálása a lét minden területére kiterjesztendő, azt is mondhatnám, hogy korszakunk egyik legégetőbb feladata. A szám alapszerkezete egy szokásos pentaton blues, csak éppenséggel a megszokott hangokhoz képest két, a hetedik felhangból származtatott hang is hallható benne, amik persze nem találhatók a zongora billentyűzetén. Számomra a Stupid Fucking White Man több szempontból is az egyik legfontosabb szám a lemezen, a refrén témája pedig annyira fülbemászó, hogy hiába lesz vége, a végtelenségig dúdoljuk tovább, ahogy Jarmusch is sokáig visszhangoztatta az emlegetett frázisát. Nagyon jó volt együtt énekelni az egész zenekarral a számban."

a zenekar november 7-én, a Trafóban mutatja be az A Courteous Invitation To An Uninhabited Anabatic Prism  debütlemezt, melynek vinyl változata közösségi finanszírozási kampány jóvoltából jöhetett létre. a koncerten testvérzenekarukkal, a Dorotával fognak közösen kísérletet tenni arra, hogy a nagyteremben "különféle városi rítusokkal tömjük be azt a tátongó űrt, amit a civilizációban rekedt emberekként mindannyian érzünk". Facebook-esemény.

most pedig jöjjön az ostoba fehér emberek megbolondított bluesdala, íme a Stupid Fucking White Man:

a zenekar Facebook-oldala

és a honlapja

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.