Klippremier! (halál;orgazmus): Betegdal

A (halál;orgazmus) zenekar a 2014-es/2015-ös COITUS/EXITUS után 2016-ban egy újabb albumpárral jelentkezett, a Dinamikus Meditáció című konceptlemezzel, melynek "könnyedebb" A oldalán rohamszerű dalok szerepeltek halálról, testnedvekről, betegségekről. Ezek közül kapott most a Betegdal videót. Nem is olyan beteget, csak Balatonban ruhástól fürdős, nyolcvanas évek fílinges, lángosos, trükkfelvételekből összeálló, szürreálisat. Naná, hogy a forgatás is emlékezetes pillanatokkal teli!

A klipet a Csaknekedkislány-dobos Fatér Ambrus rendező és Gyuricza Mátyás operatőr készítette, akik nem először dolgoztak a (halál;orgazmus)-sal, az ő művük az Őssejtmámor is.

Pintér Gergő énekes-szövegíró (a zenekar többi tagja: Csank László - basszusgitár, vokál, Gressai Ferdinánd - dob, vokál, Kocsis Szilveszter - szintetizátor) eleveníti fel a dal és a klip történetét: „az újabb dalaink közül a Betegdalt egyből kiszúrták maguknak, hogy még azt bevállalják. A dal másfél éve jelent meg a Dinamikus Meditáció A oldalán. 2017 tavaszán kezdtünk neki az ötletelésnek, illetve Ambrus a szegedi Csaknekedkislány-(halál;orgazmus)-koncert előtt mesélte először, hogy balatoni, 80-as évek fílingű klipet képzelnek, amiben majd kiszolgálom magamat lángossal.

Nézzük is meg a klipet, aztán jöhet utána a sok jó sztori - a Betegdal csodás videója: 

A dal már négy évvel korábban elkezdett csírázni, hogy viszonylag sokára érjen be: „maga a dal voltaképpen 2013-mas évjárat. 2013 őszén írtam a szövegét, az akkori barátnőmet meglátogattam, ott hirtelen elkapott valami vírus, nem tudtam hazamenni se, ott ragadtam három napra betegen. Akkor írtam az első két sort: „Jó itt nálad, csak ne kéne hánynom, nálad töltöm a betegállományom.” Kicsit később a Hármashatár-hegyre kirándultunk, a villamoson hallottam valami beszélgetést, arról ugrott be, hogy hát a gondosan megőrzött testnedvekből klónozás megoldás lenne ezekre a kapcsolati problémákra, mint például hiányzás, például ha már szakítottatok, nem vagy együtt vele. Ahogy leszálltunk Hűvösvölgyben, mondtam a többieknek, várjanak meg, muszáj leülnöm egy picit, és ott egy villanyoszlop tövében gyorsan megírtam ezt a dalt. Aztán 2013 novemberében szállt be az akkor már másfél éves zenekarba Kocsis Szilveszter szintizni, és igazából ez volt az egyik első dal, amit elpróbáltunk. Pontosabban egy Nyál-alapú improvizációra ráénekeltem ezt a szöveget, aztán senki sem emlékezett rá rajtam kívül, de szerencsére fölvettem telefonnal. 2014 a régi dalok megörökítésével telt, a COITUS-EXITUS duplalemezt csináltuk. 2015 nyarán kezdtünk drasztikusabb mértékű újdalírásba, ekkor sikerült végre átnyomnom a zenekari bürokrácián azt a régi telefonos felvételt meghallgatásra. Szerencsére tetszett nekik, megcsináltuk, így lett a Betegdal, amely aztán az előkelő 3. helyet foglalta el a 2016-ban megjelent Dinamikus Meditáció lemezünk A oldalán. Igaz, a Betegdalt Balázs Tomi örökbe fogadta a "B oldal mentés" akció keretében. Úgyhogy voltaképp ez a dal az övé :) A Dinamikus Meditációról egyébként ez már a második klipünk, februárban jelent meg a Titkár Gressai Ferdinánd dobosunk rendezésében, annak a videónak Alagi Mihály kislődi fényképész volt az operatőre.”

Na de vissza az új kliphez, hogyan zajlott a forgatás? „Nyár elején lementünk Almádiba egy nyaralóba terepszemlézni, ott ünnepeltük a zenekari tulajdonos, Káldi Zsolti születésnapját fönn a kilátóban. Ekkor még nem forgattunk. A forgatás szeptember elején volt, négy napig csináltuk Almádiban. Később még ki kellett egészíteni egy budapesti alagutazós nappal, meg Ambrussal elmentünk a káposztásmegyeri aquaparkba csúszdázni, az novemberre maradt. A 80-as évek fíling egyik fő kelléke a csodálatos Lada, ezt a Panel Surfers zenekartól kaptuk kölcsön, ez az ő gengszerjárgányuk, ezúton is nagyon köszönjük! Élmény volt vele közlekedni, volt, hogy a járdán átmenő bácsi odajött hozzánk érdeklődni, hogy milyen évjárat, a benzinkútnál meg tanakodtak a vásárlók, hogy ebbe vajon mit kell tankolni. Megmelengette az emberek szívét, na. A másik fontos kellék az almádi nyaraló, ezt meg köszönjük Sárinak és családjának. Még szeretném megköszönni a lángososnak is, hogy átadta nekünk a helyet pár órára, még az ártáblát is átírhattuk. De az az igazság, hogy órákig kerestünk a környéken valami jó kis retrolángosost, mindenkinek csak úgy rémlett, hogy ilyen szokott lenni a Balatonnál, de senki nem tudta, merre kéne keresni. Végül úgy döntöttünk, hogy berendezzük a nyaraló teraszát lángososnak. Szóval a büfét is Sárinak köszönjük! :) A forgatás úgy zajlott, hogy odamentünk pénteken, és elkezdett esni az eső és emiatt bezárt a vizibiciklis. Egész hétvégén azt vártuk, mikor nyit ki. Emiatt egyre csüggedtebb volt a stáb. Szombat reggel fölvettük a zenekari megérkezést, azután egyre reménytelenebbé vált a helyzet az időjárás miatt. Azt hiszem a terasz lángosossá alakítása volt az, ami fölrázta végül a társaságot és újraélesztette a lelkesedést. A négygergős jelenteket forgattuk vasárnap, meg a lángosost. Különben szerintem nagyon vicces volt az egész forgatás. Egyetlen hagyományos, normális módon forgatott jelenet sem volt, minden felvétel trükkfelvétel. Az Ambrus meg a Matyi hol a móló alól kuksoltak, hol egy pohár folyadék fölé görnyedve próbálták fölvenni a tökéletes képet. Amikor a vizibicikliről csúsztam le, Matyinak be kellett ugrania a vízbe, Ambrusnak meg lebukni... és ezt ismételgettük. De a felvételek egy részén ott volt Matyi a levegőben. A kameramegivós jelenetben sör, bubisvíz és icetea megfelelő arányú elegyével töltöttük mindig újra a kancsót a megfelelő színvilág elérése érdekében, persze az a lötty mind rajtam kötött ki. Emlékezetes volt az utolsó jelenet is. Akkor már indultunk haza, hétfő volt, a strandok ki se nyitottak, mert még rosszabb lett az idő, mint hétvégén. A csopaki strandon horgásztak a partról. Nekünk meg valami emelvény kellett, ahonnan fölülről lehet rálátni a vízre. Így Matyi, Ambrus meg Ferdi felmásztak az egyébként lezárt csúszdára. Rengetegszer fölvettük a jelenetet, mindig el kellett énekelnem, hogy újra olyan leszek, mint az eredeti. A horgászok pedig mindegyik után beszóltak valamit, hogy "már tudjuk mi is fejből", meg ilyesmiket. A hajógyárin a csúszdás játszótér is nagy élmény volt, egy ilyen három csúszdában végződő zárt gyerekmászókának egyik szintjén helyet foglalt Ambrus és Matyi a kamerával, én meg mindig lecsúsztam, és a pici gyerekek között kellett visszamásznom a kiindulási pontra. Egy kislány igen hasznos csúszási tanácsokkal látott el. Egy apuka meg megjegyezte, hogy ezt a testnedves hülyeséget nem kéne ordibálnom a gyerekek között, úgyhogy azután csak tátogtam. De a gyerekek azt furcsállták inkább, odagyűltek Ambrusékhoz és kérdezgették, mi a baj, miért nem tud a bácsi beszélni.”

Mint láthatjuk, a nagyon szórakoztató klipnek a forgatása is bőven tartogatott élményszerű órákat, a végeredmény pedig magáért beszél: „Magát a klipet én nagyon szeretem. Nyáron már kicsit így éreztem magam: elmentem valami buliba, fesztiválokra, letoltam a műsoraim, aztán hamar elvesztettem az igazi kapcsolatot a többi emberrel, és önmagamat ijesztgettem találkozásaim során. Ambrussal erről nem beszéltem, de valahogy ráérzett. Annyira jó ezt most már egy klipben látni és nem az életben! Az egyik asszociációm az Aliz Csodaországban. A másik meg a Csaknekedkislány Tihany klipje, amit szintén Ambrus rendezett, az kicsit ellentétes a Betegdallal. Ott az elemlámpás figura lesz mindig más, mint aki előtte volt. Ebben meg mindenhol egy Gergő jelenik meg. Imádom amúgy Ambrus szimbolikáját, ahogy megragad egy tételmondatot és abból kiindulva kibont valami egyszerű motívumot – a Tihanyban ez az elemlámpás mászkálás, úgy érzem magam tőle, az egész életünk-párkeresésünk ilyen vaksötét utcarészeken bolyongás. Az Őssejtmámorban is a végén van a tételmondat: „keresztbe-kasul keletkeznek a végzetek / különülj el és légy az egy!” Jól kiválasztotta ezeket tőlünk. A Betegdalban saját bevallása szerint szintén az utolsó sorból indult ki a rendező: „újra olyan leszek, mint az eredeti”. Nagyon helyesen tette.

fotók: Gyenge Nóra
a zenekar Facebook-oldala
és Bandcamp-oldala