A mongol nagykövetet majdnem úgy hívják, hogy Zenemagyar!

Batbayar Zeneemyadar ezért énekel egy magyar népdalt a Csík Zenekar hagyományos óévbúcsúztató koncertjén.

Sose gondoltuk volna, hogy egy zenei témájú sajtóanyagban majd olyan nyelvészkedést fogunk olvasni, mint amivel a Csík Zenekar immár hagyományos óévbúcsúztató, december 30-án a BOK Csarnokban (ex-Syma) tartott koncertjét ajánló szövegben találkoztunk. Ebből kiderül, hogy az eddig bejelentett vendégek, vagyis Palya Bea, Mező Misi, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, valamint a régi rezesbandákat megidéző Tölcséres Banda mellett Batbayar Zeneemyadar, Mongólia budapesti nagykövete is színpadra lép, hogy elénekeljen egy magyar népdalt. Idézzük a szöveget:

„Az a közös a mongol és a magyar népdalokban, hogy általában a szeretőjüket keresik az emberek és a csillagokat kérik, hogy segítsenek megtalálni” – mondja Batbayar Zeneemyadar, aki túl azon, hogy kiválóan beszéli a magyart, remek előadóművész is. „Régóta foglalkoztat a magyar népdalkincs megismerése, de a legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy egyszer a Csík zenekar többezres közönsége előtt énekelhetek magyar népdalt” - meséli a nagykövet, aki szerint a mongolok mindig is mint rokonnépre gondoltak a magyarokra. „A mongolok szerint egy közös hun gyökér köt össze minket a magyarokkal és sok mondai elem, népmesei motívum is mutatja a rokonságot” – meséli a diplomata, hozzátéve, hogy számos közös szó is megegyezik. „Ilyenek a kék, vagy sárga, a bátor, a szoba vagy a bor szavak, de itt van például az én nevem, a Zeneemyadar, amiből nem nehéz kibogozni a „zene” és „magyar” szavakat” – fejti ki nevetve a nem túl tudományos etimológiáját saját nevének.

Egyébként az innen letölthető Új magyar etimológiai szótár szerint a "bátor", bor" és "kék" szavak honfoglalás előtti török jövevényszavak; a tudományos szótár többnél megjegyzi, hogy "megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók". A "sárga" eredete vitatott, az egyik álláspont szerint "jövevényszó egy honfoglalás előtti, csuvas típusú török nyelvből"; a "szoba" pedig olyan vándorszó, ami a magyarba a középlatinból és a németből került át. A magyar nyelvben található török jövevényszavakról itt olvasható a nyest.hu cikke, amiből kiderül, hogy a 19. században többen úgy gondolták, hogy a magyar és a török rokon nyelvek, de ma már tudjuk, hogy inkább arról van szó, hogy a magyarra ható sok nyelv közül "a török nyelvek befolyása az egyik legjelentősebb".

A Csík Zenekar óévbúcsúztató koncertjének Facebook eseménye itt található.