Bootsy Collins minden idők egyik legnagyobb hatású funk/soul basszusgitárosa, egyben legszórakoztatóbb figurája. Hat év után, idén októberben új szólóalbuma jelenik meg, seregmyi közreműködővel, és azzal a szándékkal, hogy megtanítsa a világot a funkolásra.
William Earl "Bootsy" Collins 1968-ban, akkori zenekarával beállt James Brown mögé, majd 1972-ben felszállt George Clinton Parliament-Funkadelic űrhajójára - ha itt abbahagyta volna, már azzal örök helye lenne a könnyűzene történetében. De persze az elasztikus basszusgitár-játékával, vicces hanghordozású énekével és őrült öltözködési stjlusával ismertté vált Bootsy nem hogy leállt volna, de a m ai napig olyan elánnal és termékenységgel zenél, hogy felmerül a gyanú, ő valójában földönkívüli, és nem csak eljátssza. 1980-ban adta ki első szólólemezét, azóta hol saját neve alatt, hol zenekarával, a Bootsy's Rubber Band-del ontja az albumokat, közben szívesen dolgozik bárkivel, bármilyen műfajban dzsessztől a rockon és hiphopon át a tánczenéig (a legtöbben persze máig a Deee-Lite 1990-es világslágerével, a Groove Is In The Hearttal kapcsolják össze). Ugyanez visszafelé is igaz; saját lemezein csak úgy hemzsegnek a különféle műfajokból érkező vendégek.
A bő hat év után érkező, október 27-én megjelenő World Wide Funk közreműködői között többségben vannak a rapperek (mások mellett Doug E. Fresh, Big Daddy Kane, Chuck D, Snoop Dogg), posztumusz szerepel rajta Bernie Worrell, a Parliament-Funkadelic tavaly elhunyt billentyűse, a női előadók kisebbségét pedig Kali Uchis vezeti, két dalban énekel. Közülük a Worth My While című slow jam az első beharangozó az albumról, melyet Bootsy úgy summáz, hogy zeneileg nem akar naprakész, aktuális lenni, a célja inkább beleplántálni a funk esszenciáját az emberekbe, hogy aztán azt továbbadhassák.
