Thomas Dybdahl: The Great Plains (lemezkritika)

Az áprilisi Recorderben a norvég zene szerepel a fókuszban, a norvég zenei életben pedig Thomas Dybdahl az egyik legfontosabb dalszerző-előadó számos kiváló lemezzel, amelyek közül a legújabb nemrég jelent meg, Dybdahl pedig nemsokára – május 12-én – fellép Budapesten.

Kiadó: Ferryhouse / V2 / Bertus

Megjelenés: 2017. május

Stílus: indiefolktronika

Kulcsdal: Like Bonnie & Clyde

Sebzett szívű, falzettes, gitárpilinckázós dalnokként indult 2002-ben, aztán egyre kerekebbre formált, erős albumokkal lett Norvégia egyik vezető és helyben igen népszerű dalszerző-előadója. Az élettelibb 2006-os Science volt tán a minőségi csúcs, a népszerűségi pedig a legutóbbi – zsinórban negyedik No. 1. album –, a már egészen színes dalparkú What’s Left Is Forever. Igen ám, de azóta eltelt négy év, az új lemezen pedig újra a melankólia uralkodik. Mi történt, Thomas? Például kijött egy Bon Iver-LP, amin felerősödött az elektronika és modulált énekhangok szerepe – ennek ihlető ereje sejthető Dybdahl hetedik lemezén, de akár így volt, akár sem, a tízszámos The Great Plains perfektül felépített album, hatása és hangulata sokáig velünk marad. 

8.5/10

Dömötör Endre

Dybdahl május 12-én lép fel az A38 Hajón, Facebook-eseményoldal

a friss album: