Dalpremier! Szabó Balázs Bandája: Fércelt álom

A 2014-es Élet elvitelre című Fonogram-díjas albuma óta most először jelentkezik új dallal a Szabó Balázs Bandája. A Fércelt álom című dal a most készülő új album beharangozója. A számhoz Kisteleki Dóra illusztrált kicsit bemozgatott videót (az Élet elvitelre dalaihoz is ő készítette az illusztrációkat, például a Recorderen bemutatott Hétköznapi című számhoz is volt videós illusztráció).

Szabó Balázs így nyilatkozik a készülő új anyagról: „az elmúlt két évben sok minden íródott a fióknak, a próbateremnek, a szobámnak, lassan-lassan összekapaszkodnak ezek a dalok. Nem álmodtuk még meg, hogy album formájában, vagy külön-külön jelennek majd meg, de talán nem is ez a legfontosabb egy ilyen történetben. Ugyanúgy szeretnék dolgozni a dalokon, ahogyan eddig: nem szeretném, hogy bármilyen megjelenési kényszer sarokba szorítson minket.”

Na de vajon miért kellett ilyen sokáig várni egy új dalra? „Számunkra nem tűnt ez sok időnek. És nem csak azért, mert sokat utaztunk és koncerteztünk, hanem mert időközben több történeten is dolgoztunk. Ezek egy része el is készült, csak még nem mutattuk be a közönségnek – persze ami késik, az nem múlik. Sok minden talált ránk, rám ebben a két évben: jómagam több színházi bemutatón is túl vagyok, illetve épp most is dolgozom egy táncszínházi előadáson közösen a Magyar Állami Népi Együttessel. December 2-án mutatjuk be a Nemzeti Színházban az Apám ablakából az ég című darabot, aminek nem csak zeneszerzője, de rendezője is vagyok.”

Balázs mesélt a friss, most debütáló dalról is: „akkoriban egy furcsa gitártémán kalandoztam, sok napig hurcoltam a fejemben, néha neki is ültem, aztán mégis elengedtem, később ebből született a dal verzéje. A dallam világa ihlette a szöveget, egyszerre borús és végtelen, egy régi, cigarettafüstös este hangulata. Nehéz dolog a végtelenről írni, a létezés márpedig nagyon is ilyen, szerencsére megvan az a képességünk, hogy máshogyan is megálmodjuk a valóságot, mint amilyennek mutatja magát - ez sok bajon és nehézségen átsegítheti az embert. Ez volt a kiindulópont, azután az ember meg csak ír hajnalig, és próbál rendet rakni a millióféle sorban, gondolatban. Zeneileg és hangszerelésben is hasonló útja volt, sokféle módon eljátszottuk a dalt, aztán pár mozzanat kiesett, néhány komolytalan ötletnek tűnő dolog pedig benne maradt, végül ez lett az eredmény.”

És végül a dalhoz készült illusztrációról is beszélt a szerző: „nagyon szerettünk Dórával dolgozni legutóbb és ennek a dalnak a füstbe kergetett világáról azonnal eszünkbe jutott, hogy ehhez az ő érzékenysége nagyon szépen illeszkedne. Megmutattuk neki a dalt és jobbnál jobb ötleteket küldött - kicsit azzal voltunk bajban, hogy melyik verzióval kezdjünk el komolyabban dolgozni. Született hozzá egy kis figura, akit már csak azért is nagyon szeretünk mert - ha úgy tetszik - mindenkihez hasonlít: egyszerű, szürke tömegbe olvadó ember, mégis egyedi és egyedüli, mint a képen. Keresi a választ maga a kép is, mint a dal, hogy kik is vagyunk ebben a világban a sok üldöztetés és megölelés mellett, és melyik valóságot választjuk: amit ránk kényszerít az élet, vagy amiről álmodunk.”

NAGYINTERJÚNK SZABÓ BALÁZZSAL. ITT A MÁSODIK RÉSZE, ANNYIRA NAGY.

a Szabó Balázs Bandája országos turnén van, a legtöbb koncert teltházas, már csak kevés helyszínre lehet bejutni

és akkor a több mint két év szünet utáni első friss dal: