Mihez kezdesz magaddal, ha a csillogó Las Vegas északi, poros, disznófarmtól bűzlő külvárosában, a sivatag (és a semmi) szélén nőttél fel? Különösebb ambíciók nélkül megcsinálsz 2014 legjobb dalai közül néhányat és várod, hogy mi sül ki mindebből. Shamir sztorija.
Indulás: 2014.
Honnan: Northtown, Las Vegas, Nevada.
Stílus: R’n’b, dancepop.
Kiadók: Godmode, XL Recordings.
Olyan, mintha a nyolcvanas évek eleji Prince dalait Nina Simone énekelné.
Történet: A húszéves Shamir Bailey zeneszerető, eklektikus ízlésű szülők és egy zenész nagynéni körül nőtt fel, nem csoda, hogy nyolcévesen megírta első saját dalát, kilencévesen pedig gitárt vetetett magának anyukájával. 16 éves koráig főleg countryt játszott, ám akkor egy barátjával, Christina Thompsonnal megalapította az Anorexia nevű hálószobapunk-zenekarát, és bár Christina színpadi lámpaláza miatt fel nem nagyon léptek (azért egyszer eljutottak a SXSW-re is), 2011-től egy sor demót kitettek Bandcamp-oldalukra. A 2013 nyarán megjelent utolsó Anorexia EP már amolyan lofi-pop volt, nem sokkal később pedig Shamir egy dobgép segítségével felvette első saját, immár r’n’b-sebb, táncosabb, nyers, minimalista szerzeményeit. A felvételeket elküldözgette kisebb kiadóknak, de közben már készült arra, hogy egy farmon fog dolgozni Arkansasban. A Godmode kiadót vezető – amúgy a Pitchforknak újságíróként is dolgozó – Nick Sylvester azonban meghallotta a számokban a tehetséget és rábeszélte Shamirt, hogy a farm előtt tegyen egy kitérőt New Yorkba is. Közösen felvették az ötszámos, soulos, popos, house-os (még country-feldolgozást is tartalmazó) 2014 nyarán kijött Northtown EP-t, a többi pedig jött magától – Shamirtól nagyjából mindenki elájult. Ősszel minderre még rátett egy lapáttal az ellenállhatatlan On The Regular című új dal, ami már az XL kiadónál jelent meg, de továbbra is Sylvester produceri segédletével, ahogyan a 2015 közepére várható – az ígéretek szerint sokszínű, minden kedvenc stílusát felvonultató – első nagylemez is készül. „Nincs bennem ambíció. Már el is értem a céljaimat. Nem szeretnék mást, csak jó zenét készíteni. Ennyi” – mondja szerényen az NME-nek, és minden kétséget kizáróan sokra viszi még.
2015 LEHETSÉGES BEFUTÓIBÓL ITT KÖZEL ÖTVEN ELŐADÓT GYŰJTÖTTÜNK ÖSSZE.
Megjelenések: Az ötszámos Northtown EP (2014) és az On The Regular dal.
Mellékprojektek: Korábban az Anorexia duó, most csak a szólókarrier.
Szexepil: Az androgün hangja, a haja, a huncut mosolya és a csibészesen eklektikus ruhatára.
Legnagyobb eredmény, elismerés: Meghatározó magazinok tették top 20-ba dalait a 2014-es évvégi listákon, BBC Sound Of 2015 hosszúlistára kerülés, XL-hez szerződés, általános nagy buzz körülötte.
Radarjel-erősség: Kétségkívül az egyik legesélyesebb következő nagy befutó – még ha nem is a legszélesebb mainstream viszonylatában.
az On The Regular minisláger:
az ötszámos Northtown EP:
az If It Wasn't True klipje:
ez pedig a Sometimes A Man videója:
