Globálradar - Throwing Snow

Sokat markol és sokat is fog – a Throwing Snow név mögött álló brit producer szerteágazó forrásokból merít, eklektikus összetételű elektronikus (tánc)zenéje azonban mindig több, mint a részei összessége. Egy hónapja, június 2-án jelent meg eddigi legkiforrottabb anyaga, Mosaic című bemutatkozó albuma. 

Indulás: 2007

Honnan: London

Stílus: electronica

Kiadók: az albumát a Fabric klub labele, a Houndstooth adta ki, egyébként fél tucatnál több kiadónál jöttek ki zenéi eddig

Olyan, mint a Boards Of Canada folktronicával és bass music-kal összedolgozva

Történet: Ross Tones - ezzel a névvel lehetetlen nem a zenével foglalkozni. És az észak-angliai farmról származó fiatalember nem is ellenkezett a sorsával, előbb különféle zenekarokban játszott, mint minden rendes tinédzser, aztán volt egy drum’n’bass-es korszaka, később a konkrét zenét tanulmányozta, majd 2007-ben dobta be az első megjelenését a Throwing Snow monikerrel. 2010-ben az Un Vingt / Cronos 12”-esével irányította először magára a figyelmet posztdubstep vonalon, és már ekkor kitűnt, hogy különleges érzékkel egyensúlyoz a táncos és a hallgatós elektronikus zene határán, ami azóta is jellemzi. Megelőzve a jelenlegi revivalt, már 2011-ben volt jungle-ös beütésű zenéje (Too Polite), a következő évben a saját labelén kiadott két EP-je (Clamor, Aspera) pedig megelőlegezte a - vendégénekesekkel felvett - bemutatkozó albumának hangzásvilágát. A lemez címe találóbb nem is lehetne: Tones a legkülönfélébb műfajok/irányzatok – IDM, techno, house, drum’n’bass, bass music, downtempo, folk, dzsessz, poszt- és prog rock, kortárs klasszikus zene – elemeit mozaikokként használva rakja ki élő hangszereket és környezeti zajokat is felvonultató számait, amelyek így bekategorizálhatatlanok, és nincs belőlük két egyforma. Ami mégis koherenciát teremt, az a finom melankólia, ami áthatja a szerzeményeit.

Megjelenések: több EP és maxi, számos remix (köztük olyanoknak, mint a Gold Panda, Eskmo és Ital Tek), Mosaic album (2014)

Mellékprojektek: A dalszerző-énekesnő Augustus Ghosttal (Hannah Cartwright) alkotott formációja a Snowghost, tavaly jelent meg első albumuk, a sötét, folkos elektronikában elmélyülő A Small Murmuration címmel; ugyancsak 2013-ban Alight néven kiadott egy EP-t (Iridis) a jungle/rave hatásokkal átszőtt bass music jegyében; idén februárban debütált az öccsével közös projektje, a Vellico egy pumpálós house EP-vel (The Pennines); a zenekészítéshez hasonlóan buzgó a zenekiadás terén: társtulaja a Left Blank és az A Future Without  lemezcégeknek, illetve a Snowfall címke alatt saját dolgait jelenteti meg; mindemellett egy reklámzenékre szakosodott cég munkatársa.

Szexepil: az előszeretettel alkalmazott torzítás

Legnagyobb eredmény, elismerés: rádiós szupport Gilles Petersontól, fellépés a Bolier Roomban, podcast az XLR8R-nek, mix a FACT-nek, turné a Bonobóval, fellépések az Atoms For Peace és Jon Hopkins előtt.

Radarjel-erősség: a maga szintjén (underground elektronikus zene) tartós sikerre hivatott.

a teljes Mosaic album:

a Tempest című szám lenyűgöző látványt nyújtó klipje:

a The Void élőben a BBC-ben: