Mint minden évben, idén is az év közepén tette közzé a MAHASZ az előző év fizikai és digitális hanghordozó-eladásaira vonatkozó statisztikáit. A tulajdonképpen a magyar hanglemezipar helyzetét tükröző jelentés még az elmúlt évekhez képest is pesszimista hangot ütött meg - de vajon tényleg ennyire rossz a helyzet?
"Ez sorozatban a tizedik év, amikor a piac csökkenést mutat; immáron a 2000. évben elért csúcsnak nagyjából ötödét teszi ki az iparág teljes forgalma Magyarországon. A drasztikusan fogyó bevételek számos kiadó felszámolását, nemzetközi cégek kivonulását, munkahelyek százainak megszűnését hozták az elmúlt években" - áll a statisztikai adatokhoz kapcsolódó hírben a MAHASZ honlapján. A probléma nagyon is valós, de milyen mértékű a baj? Próbáljuk megközelíteni a választ a számok oldaláról, azok állítólag ritkán hazudnak.
A fizikai lemezeladások - a világ többi részéhez hasonlóan - hazánkban is immáron tízéves lejtmenetben vannak és ez a trend várhatóan már nem fog változni, maximum a csökkenés üteme mérséklődik majd, ahogy egyre alacsonyabb szinteket érnek el a fizikai hanghordozók értékesítése. A bevételcsökkenés mértékre valóban döbbenetes: a 2000-es évek legelején még a 10 milliárd forintot megközelítő fizikai lemezeladások 2012-ben éppen, hogy csak meghaladták a 2 milliárd forintot, és amennyiben a trend folytatódik, 2013-ban már a 2 milliárd forintot sem érik majd el. A kétezres évek során két olyan időszakot is mutat a statisztika, amikor a csökkenés üteme érdemben megnőtt: az egyik 2007-2008, a világgazdasági válság kezdete, amely sok más iparágat is érzékenyen érintett, a másik viszont pont 2012, amikor az előző két év 10-15%-os csökkenése ismét meredek, 20% feletti zuhanásba váltott (az eladott darabszám 13,29%-kal, a nagyker érték 21,93%-kal volt kevesebb a 2011-es hasonló adatokhoz képest). A fizikai eladásokból származó bevételek tehát várhatóan nagyon alacsony, 1-1,5 milliárd forint körüli szinten állandósulnak majd
A nagy nemzetközi piacokon a fizikai eladások csökkenését, ha nem is teljes egészében, de valamelyest ellensúlyozni tudják a dinamikusan növekvő digitális szolgáltatások, melyek a nagyon fejlett skandináv piacokon volumenben már meg is haladják a fizikai eladásokat, de még a tengerentúli piacon is 30-40%-át teszik ki a teljes lemezipari bevételeknek. Magyarországban a digitális zeneeladási bevételek így alakultak az elmúlt két évben:
Forrás: MAHASZ
A magyar digitális zenei piac természetesen messze nem olyan fejlett, mint az említettek, de az elmúlt tíz évvel ellentétben 2012-ben legalább már az éledezés jeleit mutatta. A 300 millió forintot kevéssel meghaladó bevétel természetesen igen kevés, ám az, hogy a digitális piac 2011-hez képest képes volt növekedni, feltétlenül pozitívum. Különösen úgy, ha figyelembe vesszük, hogy a 2009-2010-es években a track.hu valamint a Songo bezárása miatt (is) a magyar digitális piac a felére, 100 millió forintra fogyott vissza.
Ha kicsit a számok mélyére nézünk, érdekes digitális trendekre lehetünk figyelmesek. Egyrészt a nemzetközi tendenciának megfelelően az egyedi letöltések az előző év bázisához képest nálunk is csökkentek. A streamingpiac ugyanakkor - a Deezer belépésének és a Telenor kommunikációs támogatásának köszönhetően - a 2011-es 30 millió forintos volumenről közel 80 millió forintra ugrott, ami, ha figyelembe vesszük, hogy a Deezer csupán az utolsó negyedévben jelent meg, 2013-ra további, jelentős növekedést jelez előre..
Amire még érdemes figyelni, az a reklámbevétel alapú szolgáltatások szegmense, mely a 2011-es, szinte alig mérhető 3 millió forintos szintről 75 millió forintra - azaz gyakorlatilag az előfizetéses szolgáltatásokkal egy szintre - nőtt. A siker jól beazonosíthatóan a YouTube magyarországi megjelenésének és programjának köszönhető, ugyanakkor egyértelműen mutatja, hogy az ilyen kevéssé fejlett, alacsony fizetési hajlandóságú zenei piacon, mint a magyar, a hirdetés alapú zenei szolgáltatások szerepe a jelenleginél jóval nagyobb kell(ene), hogy legyen.
De térjünk vissza a hazai piac válságának mértékét firtató kérdéshez. A magyar zeneipar helyzete nem egyszerű, ezt a számok alátámasztják. Ugyanakkor az is látszik, hogy az itteni digitális piac elindult azon a várhatóan hosszú úton, melynek a végén a fejlettebb piacokéval megegyező, a fizikai eladások szintjét megközelítő mértékű lehet a bevétel. A fizikai eladások 1,5 milliárd forint körüli szintre való visszaesését feltételezve, ez optimális esetben egymilliárd forintot meghaladó digitális piacot, ez pedig 3-3,5 milliárd körüli éves bevételeket produkáló magyar zenei piacot eredményezhet. Mindez pedig nem kevesebb jelentene, mint hogy a magyar zeneipari bevételek a válság előtti szintet megközelítő szintre erősödhetnek majd vissza!
A MAHASZ hanghordozó-fogyásokra vonatkozó éves összesítései elérhetők itt.
Pléh Dániel
(nyitókép: lathatatlansarvar.hu)
