Előrejelzés 2013 – 2. rész: Kedvenc új előadóink

A következő nagy dobások megtippelése a zenei média egyik kedvenc januári tevékenysége. Mi is folytatjuk előrejelzéseink összegyűjtését, pontosabban lezárjuk a sorozatot, hiszen már bemutattuk az általunk leginkább várt 2013-as albumokat, a 2013-as év első harmadának magyarországi koncertjeit, partijait, valamint foglalkoztunk a szépreményű új előadókkal is, a 2012 őszi CMJ fesztiválon fellépő sikervárományosok és a BBC Sound Of 2013 lista szereplői kapcsán. Parquet Courts (a nyitóképen)? Foxygen? Palma Violets? Haim? AlunaGeorge? Rhye? Maya Jane Coles? Ismeretlen nevek? Nem sokáig!

Az ilyen év eleji tippelgetéseknek sajátos velejárója, hogy az egy-két dal, jó esetben egy-egy koncertélmény alapján az előadókról összeálló kép nagyon torzított is lehet – az ígéretek gyorsan a süllyesztőben végzik. Más esetekben meg egyszerűen nem abban a tempóban érik meg a zenekarok saját hangja, amiben a hype-gépezet szeretné, így az adott, remélt befutás évében még lemezt sem jelentetnek meg. Kezdjük ezekkel a kicsit későn érő előadókkal a 2013-as év lehetséges nagy durranásainak bemutatását – ugyan róluk már 2012 elején is azt írták – pontosabban írtuk mi is – hogy az év sztárjai lehetnek, ez az opció átcsúszott az idei esztendőre.

Azealia Banks neve már kellően bejáratott, eddigi dalai, kiadványai nagy jövőt ígérnek, de mindez majd leginkább februári bemutatkozó albuma után fog megvalósulni (netán kudarcba fulladni), mi komolyabb összeget tennénk nagy nemzetközi befutása mellé. Szintén tavaly év elején szerepelt hasonló összesítésekben Charli XCX neve is, a szintis-popos-hiphopos csajnak is egy év kellett a teljes lemez elkészítéséhez, ez valamikor tavasszal érkezhet, és jó eséllyel ekkor fog a neve a mainstream médiába is bekerülni. Skylar Grey befutását tavalyra várták a szakértők, mivel bemutatkozó lemeze átcsúszott idén márciusra, ez a várakozás is jó pár hónap késéssel valósulhat meg, aligha szalasztotta el az énekesnő a lehetőségét. A francia Woodkid tavaly egész évben borzolta a blogoszféra idegeit elektro-pop zenéivel, márciusban érkező albumával végre nagyban is áttörhet. Talán még emlékezünk a Factory Floor brit gitár/elektro-zenekar shoegaze-es, elektronikus minialbumára 2010-ből, nos a már évek óta nagy ígéretnek kikiáltott zenekar a DFA-nél tavasszal megjelenő első albumával igazolhatja a várakozásokat és bennfentesek szerint fogja is.

Vannak aztán olyan előadók, akik már 2012-ben kiadtak egy lemezt, ám azok vagy teljesen elsikkadtak, vagy csak éppen előkészítették a terepet a 2013-as nagy durranáshoz. Ezek közül a zenekarok közül toronymagasan kiemelkedik a Parquet Courts, mely teljesen a fű alatt jelentette meg egy aprócska kiadónál tavaly nyári bemutatkozó albumát, a nyers, mégis nagyon fülbemászó Light Up Goldot, hogy aztán a lemez idén januárban egy nagyobb indie-kiadónál jelenjen meg újra. Nos, ez a valahova a Ramones/The Feelies/korai R.E.M. háromszögbe belőhető, mégis eredeti posztpunk kiadvány biztosan nagy port fog felveri, nem csodálkoznánk, ha a jövő egyik sikerzenekara lenne a New York-i Parquet Courts-ből, de hogy 2013-ban sokat fogunk hallani róluk, az egészen biztos. Ugyancsak ezt jósoljuk a Los Angeles-i  Foxygen duóval kapcsolatban (fent), akiknek már jelent meg egy alig ajnározott rövidke lemeze 2012-ben, de a pszichedelikus, folk-rockos zenében utazó együttes idén januárban esedékes második albumával válhat nagyon jó eséllyel széles körben is ismertté. A Merchandise szintén tavaly ősszel adott ki egy rövid albumot, amivel meg is adták maguknak a kezdőlökést, de a nyers erejű rockkoncertjeik alapján sokan nagy áttörést jósolnak velük kapcsolatban is. Ugyanez igaz a Goatra is, annyi kitétellel, hogy a svéd trió World Music című remek bemutatkozó albuma (mely év végén kezdett csak hullámokat verni), nem játszik a túl széles közönség kegyeire. Hiphopban a Ratking az, amely már túl van egy itt-ott nem is annyira visszafogottan ajnározott bemutatkozó évvégi kiadványon (Wiki93 EP), de a szakemberek Wu-Tang Clanos hasonlítgatásait majd csak idénre ígért első albumukkal igazolhatják.

Nézzük azokat, akik még sem ígéretnek nem voltak kikiáltva 2012 elején, sem fű alatt kihozott albummal nem rendelkeznek. 2013 nagy sztárjai közé biztosan beférnek majd többen is a BBC Sound Of 2013 szereplői közül, sőt, a nagy ígéretek mind itt találhatók, de őket már bemutattuk, úgyhogy csak ismétlésképpen: a Haim, a Palma Violets, az AlunaGeorge, a Savages, a Peace, a Chvurches, King Krule és Angel Haze azok, akiktől sokat várunk, de legalábbis egy nagyon jó bemutatkozó lemezt mindenképpen. Rajtuk kívül azonban még bőven lehet szelektálni a sokak által tippelt nevek közül, kezdjük a gitáros zenekarokkal, úgyis közmegegyezés, hogy 2013-ban újra több rockzenét fogunk hallani.

A Temples a már néhány éve kisebb körök által (Horrors, S.C.U.M., Toy) futtatott pszichedelikus, krautrockos zenét élteti tovább, eddigi dalaik alapján a Beatles-es brit pszichedéliára helyezve a hangsúlyt. Szintén angol a Splashh, de ők a Pixies/Nirvana/dallamos grunge/poppunk-féle zene visszatérésén ügyködnek, nem is hatástalanul, kicsit rokon módon az amerikai Wavves-zel. Szintén efféle zenét készít a History Of Apple Pie, bár ők inkább a korai Dinosaur Jr. és a zajosabb rock (Sonic Youth) felé tapogatóznak, hamarosan megjelenő nagylemezük igazolhatja a már 2011 óta meglévő ígéretet. Amerikából a Fidlart importálná legszívesebben a brit zenei média, de hazájában is szeretettel emlegetik a nagy reménységek között ezeket a deszkás punk kölyköket, akik azért túl eredeti zenét nem, de hatásos attitűdöt mindenképpen felmutatnak. Ugyanebben erős a Deap Vally csajduó (fent), akik White Stripes felállásban nyomják, de Meg White helyett egy vadóc csaj püföli a dobokat és egy még vadócabb gitáros-énekesnő köpködi arcunkba a LedZeppes, Yeah Yeah Yeahs-es rockszámokat (és a sört, mint az a bevezetőben linkelt CMJ-s beszámolónkból is kiderül).

A rádióbarát, de minőségi popzene egyik új sztárja lehet a kanadai-dán Rhye duó, eddigi soulos popdalai (The Fall, Open) Sade-hoz hasonló minőséget sejtetnek (mégha itt nem is nő énekel), hasonlóan csábító zenével is. Sky Ferreirát szintén minden a széles közönségsikerre predesztinálja: dalai (Everything Is Embarassing), modellkülseje azt sugalmazzák, hogy sokszor fogunk a nevével találkozni idén. Sokkal kevésbé rádióbarát Doldrums zenéje, de a Grimes által patronált tehetség még készíthet egy eredeti elektro-pop lemezt idén. A Disclosure természetesen máris sztár a maga elektronikus tánczenei világában, a kérdés csak az, hogy hamarosan érkező első nagylemezükkel rögtön világsztárok lesznek-e? Inkább igennel felelnénk, mint nemmel. Az Autre Ne Veut modern R&B-es popja még a nagyközönség felé is betalálhat, legalábbis sok jel mutat erre a lehetőségre is.

A mindig nagyon változékony természetű elektronikus tánczenében a legnehezebb új csillag érkezését előre látni, bármikor felbukkanhat egy készre csiszolt gyémánt, és hirdetheti büszkén a jövő hangját. Na persze egyáltalán nem biztos, hogy ez a Diamond Version lesz, de egy példának mindenképpen érzékletes. Arra már jóval nagyobb az esély, hogy Maya Jane Coles (balra) nagyot robbant nyárra ígért első nagylemezével, eddigi house-os slágereit (What They Say, Humming Bird) sokan szeretik. Kid Smpl ambientes bass zenéjére is többen tippelnek, mint 2013 egyik esélyes chill-forrására, meglátjuk, mint ahogy azt is, hogy a Space Dimnesion Controller elkészíti-e végre az igazi áttörést meghozó lemezét. Végül ide sorolható East India Youth is, aki házilag készített kísérleti elektro-pop lemezével sokakat meggyőzött tehetségéről, de az anyag azóta lekerült a SoundCloudjáról egy várható idei hivatalos megjelenés miatt.

Eljutottunk az egyre nagyobb kérdőjelek világába. Az angol Wolf Alice éteri rockzenéje sokaknak fog tetszeni? A baggy-s attitűd bejön majd a tiniknek a birminghami Swim Deeptől? Az indie-dance nem hogy nagyon kiment már a divatból, kedves Jagwar Ma? Vagy ha a Post War Years adja elő, akkor még szeretni fogják a fiatalok? A MS MR duó elektronikus popzenéje több lesz egyszeri ügyes dobásnál? Van igény még egy Phoenix-re Night Works néven (igaz kicsit elektropoposabban), amikor a Phoenix is hamarosan visszatér? Van esélye az olyan csajos pszich-popnak 2013-ben, amit a Novella hoz létre? A Petite Noir hatásos, fülbemászó, mégis fura elektro-popos katyvasza eljut a fülekbe? Megvan az új PJ Harvey, csak zongorázik és Nadine Shah a neve? Vagy épp a Skaters strokes-os, drums-os popzenéjére állnak össze a szerencsecsillagok? A Theme Parknak meg szerencsét hoz, hogy Jamaica címmel adott ki szoft-popos elektro-popot, pont olyan zenét, ami a Jamaica nevű zenekar 2010-ben?

A legtöbb kérdőjelre 2013 decemberében talán választ fogunk kapni.

összeállította: Dömötör Endre