A lemezborító fogyasztásra alkalmas - vol. 1.: torta, süti, méz, lekvár

Még éppen időben, a nagy karácsonyi cukortúladagolás előtt indítjuk édesség és zene sorozatunkba tartozó, csokis-, tortás-, sütis-, fagyis-, nyalókás-borítókat bemutató háromrészes szériánkat. Kezdésként - a december 24-i sütés-főzéshez igazítva - jöjjenek a házi készítésű finomságok. Vésztartalék-édesség nélkül nem ajánljuk a cikk megtekintését, a képanyag egyesek számára felkavaró lehet!

Ha a Rolling Stones Let It Bleed című 1969-es nagylemezének borítóját messziről, vagy felületesen nézzük, akár egy rendes emeletes tortának is tűnhet, de igazából a Robert Brownjohn grafikus tervezte tányér, filmszalag tartó, óraszámlap, pizza és gumi rétegekből álló alkotás legtetején van csak egy valódi torta tető, amit a ma már sztárszakácsként számon tartott Deliah Smith készített el azzal az utasítással, hogy az édesség legyen a lehető legcsiricsárébb.

A Neu! 1982-es Black Forest Gateau című válogatáslemezének borítóján valószínűleg nem sokat gondolkodtak a tervezők, helyette inkább ráraktak a címlapra egy korabeli süteményes könyv képi világát idéző csokis-meggyes feketeerdő torta fotót közepén egy jó nagy NEU! felirattal. Hát öö, inkább nem friss.

A Bronski Beat 1985-ös remix albumának (Hundreds & Thousands) borítója az egy évvel korábbi The Age Of Consent című debütlemez grafikájának (Gill Whisson tervezte) újragondolása – egy rózsaszín torta díszítéseként.

Szintén torta szerepel a Beach House második lemezének (Devotion) borítóján, a zenekar két tagja az odaadás feliratú édesség előtt ül a megterített asztalnál leszegett fejjel, bizonyára az áhítattal habzsolás előtti utolsó pillanat került lencsevégre.

Mom’s Apple Pie egy fúvósdús, soulos rockzenekar volt a hetvenes évek elején két nagylemezzel, de a világ leginkább első albumának borítója miatt emlékszik rá. A gusztusos almáspitét tartó nő (anyuci) már távolról is túl buján nyalja a szája szélét és a tálról is gyanúsan csorog le a zselésre sült pitelé, de a kivágott szeletnél látható a gyors betiltást eredményező ábrázolás: egy mindennél nyilvánvalóbb női intimtáj képe. Ezekkel az amerikai pitékkel csak a baj van…

A Piramis 1977-es első lemezének borítóján egy nő a villájára szúrt piramis sütire (csokikrémes piskóta szelet) fókuszál minden idegszálával.

A Darkness 2012-ben megjelent harmadik nagylemezének borítóján három sziruppal leöntött aranybikinis csaj fetreng egy-egy hatalmas palacsintán. A beállított jelenetet élő modellestől és 2,5 méteres szivacspalacsintástól Diego Gravinese festette meg, és az alapötlet az volt, hogy a beállítás idézze meg „a szégyentelenül mainstream pornó világát a 70-es évekből” (és vele együtt a korszak szexista lemezborítóit is).

Ha már szirup, jöjjön a méz, mégha a házi készítés kategóriájához állati segítségre is szükség van. Az Ohio Players nem sokat agyalt a lemezcímhez (Honey) társított képen, egy csupasz nő hatalmas kanál mézet csorgat a szájába, miközben a másik kezével tartja a bödönt. A soul-, funk-, diszkózenekar mindegyik lemezén szerepel fedetlen női test, szóval legalább ez nem volt kirívó kivétel.

Ha már méz, jöjjön a lekvár is. Az Animal Collective 2007-es Strawberry Jam borítójának ötlete Panda Beartől ered. A dobos azt akarta, hogy úgy szóljon a lemez, mint amilyennek az egyik repülőútjukon felszolgált eperlekvárt látta: „szintetikus, éles, futurisztikus kinézetű, miközben szinte agresszíven savanykás és édes”. A fényképet az énekes Avey Tare készítette elsőre gusztusosnak tűnő eperlekvárról...

A végére egy egyértelműen csak házilag elkészíthető édesség. Rapper Big Pooh The Delightful Bars című lemezének borítójához megalkotta az ultimate csokinőt: csokiöntettel bevont, tortadísszel megszórt hölgy pózol a Belgian Chocolate Version alcímű kiadványon. Nem kicsit szexista.

összeállította: Sugó Lilla és Dömötör Endre