A Google megvásárolta a Songza néven személyre szabott lejátszási listákat kínáló ingyenes online rádiószolgáltatást. De miért kell az IT-óriásnak egy ilyen kishal?
A Google számára a digitális zene évek óta egyszerre jelent örömöt és rengeteg problémát. A sok más területen abszolút piacvezető cég évek óta küszködik azzal, hogy megtalálja a helyét a digitális zenei piacon. A tulajdonában lévő YouTube ugyan stabilan a legnépszerűbb zenei szolgáltatások közé tartozik, a Google saját próbálkozása, a Google Music sok mindennek volt mondható, csak sikeresnek nem. Alig több mint egy éve aztán a Google piacra lépett saját streamingszolgáltatásával és egyesítette zenei törekvéseit a kimondhatatlan nevű Google Play Music All Access néven, a siker azonban továbbra is váratott és várat magára.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a Google - az elmúlt hetek-hónapok digitális zenei akvizíciós lázának hatására (lásd a Beats felvásárlása az Apple által) - maga is vásárlással próbál egy szinttel feljebb lépni. Az új szerzemény pedig nem más, mint a New York-i székhelyű Songza.
Songza - zenemegismerés egyedi módon
A Songzát 2007-ben hozta létre Aza Raskin és Scott Robbin, akik 2008-ban eladták az Amie Street online zeneáruháznak, amely 2010-ben az Amazon tulajdonába került. Az új tulajdonosok már komoly figyelmet szenteltek az amúgy hobbiprojektnek számító Songzának, és 2011 végén koronázta siker és kihozták a Songza mobil app első verzióját.
A Songza különlegessége, hogy hangulatok, napszakok és tevékenységek alapján ajánl fel - egy nagyobb szerkesztői csapat által összeállított - playlisteket, melyek aztán a Pandorához hasonló módon tovább perszonalizálhatók.
Miért és mire kell a Songza a Google-nak?
A legfőbb és legegyértelműbb ok, amiért a Google szemet vetett a Songzára, az az egyedi zeneajánló megoldása. A streamingszolgáltatások az elmúlt időszakban komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a hatalmas, 20-30 millió dalból álló katalógusokat az előfizetők valóban ki is tudják használni. Ehhez pedig a zenemegismerés módszerének fejlesztése szükséges. A feladat papíron egyszerűnek tűnik, a megoldás már közel sem annyira az. Az egyik lehetséges mód a Pandora által alkalmazott, hosszú éveken át finomított, algoritmus használata, a másik pedig a humán szakértők, szerkesztők által összeállított lejátszási listák alkalmazása. A Songza a piacon egyedüliként ötvözi a kettőt: elérhetők benne a különböző napszakokra, tevékenységekre összeállított lejátszási listák, illetve a Pandorához hasonló adaptív, on-demand rádió funkcionalitás is.
A Songza emellett jól jöhet a Google-nak ahhoz is, hogy a jelenlegi, a streamingszolgáltatások esetében alkalmazott szabványos árazástól eltérő tarifákat alkalmazzon. A Songza Club Songza néven kínálja a hirdetések kiiktatásának lehetőségét a rádiókból, heti 99 centes áron.
A funkcionalitáson és az üzleti modellen felül pedig a kis cég önmagában is értékes és érdekes akvizíciós célpont volt, lassan már egy éve. 2012-es indulása óta folyamatosan - ha nem is meredeken - de növekedett és tavaly év végére közel 6 millió felhasználót gyűjtött össze. Azonban a Google számára nem egy Songza méretű cég megszerzése jelenthet igazi megoldást a digitális zenei piacon elfoglalt helyzetük javítására. Nem véletlen, hogy a Google neve gyakran felmerül akkor, amikor a Pandora esetleges vevőjéről kelnek szárnyra pletykák, vagy éppen akkor, amikor azt latolgatják többen, hogy a Spotify tőzsdére lépése előtt mekkora eséllyel talál új gazdára. Ezek a cégek 4-5 milliárd dollárra értékeltek és több tíz millió felhasználóval rendelkeznek, így bármelyikük megvételével a Google valóban meghatározó streamingpiaci szereplővé válhatna.
Pléh Dániel