Az absztrakt hiphop mestere, Earl Sweatshirt és régi barátja, MIKE nagyívű közös lemezt adott ki: 33 szám, tulajdonképpen mind ugyanolyan – de ez igazából nem feltétlenül baj. Ez a kritika először a Recorder magazin 134. számában jelent meg.

Februárban – a Parno Graszttal közös Aréna-koncertjét követően – jelentette be az aurevoir., hogy távozik az egyik alapító-frontembere, Agócs Márton, és a zenekar hegedűse, Katona Bálint Baka. Az aurevoir. innentől hatfős felállásban folytatja, nyolcan utoljára június 12-án a Budapest Parkban fognak színpadra állni. Az új korszak első megjelenése a száz év, amelyhez keserédes, tragikomédiaszerű klip is készült.

Új EP-vel jelentkezik az egykori Sasa Lele és The Luckies angol-magyar frontembere, Tim Atkins, amin a Wilco, a Neutral Milk Hotel és a libanoni folkhős, Rogér Fakhr előtt is tiszteleg. Premier!

Megérkezett a májusi Recorder címlapjára került rapper, Gently da Spittah' legújabb dala: a Levegő a hamarosan megjelenő MegPestesült álom című album előfutára.

Punkos-újhullámos-afrobeates debütalbuma után egy éjszakai lemezzel jelentkezik a Banana Plague, amin a lelkes lázadás után már az a kérdés, hogyan tudjuk otthon érezni magunkat a hazánkban és a kapcsolatainkban.

Különleges, titkos fúvósok, amik egyben mitikus madárlények megtestesítői. Ha valaki, hát Gosheven képes arra, hogy egy kitalált, sőt, spekulatív törzs beavatási zenéjét megírja. Ez a kritika először a Recorder magazin 134. számában jelent meg.

Véget ért egy korszak Nita életében, aki ezentúl inkább producerként lesz aktív, nem előadóként, a hyperpop, glitchcore és digicore határán mozgó kkoneko pedig mellékprojektként megy tovább. Premier!

A test maga a csapás. Talán maradt benned még egy kicsi lázadás. Tükörbe nézek és szembeköpöm magam, elhiszem, hogy minden rendbe' van. Pont olyan flúgos vagy, mint én. Íme a képlet megoldása: az összes gecinek a leváltása! Ez a mindent-enni asztal és a mindent-látni páholy. Traumatizálóbb, mint a Varjúdombi mesék. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.

FRANKO az éjszaka megszokott köreit rója, pedig érzi ezek ürességét, vágyik a megállapodásra - ezt a köztes állapotot járja körül izgalmasan, hitelesen és a garage-ból kiinduló alapokkal is jól megtámogatva ez a lemez. Ez a kritika először a Recorder magazin 134. számában jelent meg.

John Lydon az volt, aki; mindenki más pedig az, aminek lennie kellett. Szinte csak régi számokkal, mégis nosztalgia nélkül ment le a posztpunk alapzenekarnak mondott, de sajátosan időn kívüli Public Image Ltd. második magyarországi koncertje.