Az ír folkpunkzenekar, a 2012-ben klasszikus felállásával a Szigeten is fellépett The Pogues néhány koncert- és válogatáslemezt leszámítva már meglehetősen régen (1996-ban) jelentkezett igazi újdonsággal, ám most megtörték a hallgatást, igaz nem egy új album kedvéért, hanem hogy bejelentsék: piacra dobják saját whiskey márkájukat a The Pogues Irish Whiskey-t. Ismerve a zenekar munkásságát és az itallal való kapcsolatát: ideje volt!

Az NME összeállított egy anyagot olyan lemezborítókból, amelyeket jól ismert, vagy épp a borító miatt híressé lett helyszíneken fotóztak és a Google Maps Street View segítségével megmutatják, hogy ezek hogyan néznek ki ma, és hogy pontosan hol lehet felkeresni azokat. Ameddig mi megtesszük ugyanezt magyar albumborítókkal (Bonanza Banzai: I., Bikini: Mondd el, Bergendy: Hétfő (Hét fő) stb.), íme egy klasszik címlapos helyszíni szemle New Yorkból, Londonból, Párizsból (nyitóképen a Tame Impala és a Lonerism a párizsi Luxembourg-kerttel).

A Disclosure a szeptember 25-én érkező második albuma felvezetéseként a Gregory Porter dzsesszénekessel közös Holding On után ezúttal kijátssza a lemez fő ütőkártyáját, vagyis azt a dalt, amelyben az azóta világsztárrá lett Sam Smith énekel. Az Omennel egyben folytatódik a disztópikus sci-fi klipsorozat is.

A Nyolcadikosok nevű debreceni indiepunktrió 2012-es alakulása óta gyűjtötte két-háromperces, lendületes dalait, hogy azok a Recorder.hu-n debütált első nagylemezén figyelemre méltó módon álljanak össze egy Surfer Bloodot, The Drums-t és Cloud Nothings-t idéző módon.

A héten csütörtökön, július 23-án volt Amy Winehouse halálának negyedik évfordulója (közben a hazai mozikban már fut a róla szóló dokumentumfilm), a szomorú alkalomból mi most pótoljuk, amit eddig elmulasztottunk, és előtte tisztelgő dalokkal emlékezünk meg a pótolhatatlan énekesnőről. 

Hogy is írjuk ezt körbe? Az 'év legfergetegesebb videói' talán még nem elég figyelemfelkeltő ide. Mindenesetre valaki nagyon unatkozhatott és behozott az általában fárasztó szóviccek világába egy egyszerre agyafúrt és nagyon mókás megvalósítást: szövegvideót készített ismert dalokhoz, ám a dalszövegek fonetikus átírásban jelennek meg, ráadásul kiprintscreenelt Twitter- és Facebook-felhasználónevek által.

Mély gödörből mászott ki a Weezer tavalyi, kilencedik nagylemezével. Az Everything Will Be Alright In The End ugyan nincs a zenekar 90-es években kiadott első anyagainak szintjén, de azért a "világ legrosszabb zenekara"-ként sem emlegetik már Rivers Cuomo csapatát. Az album egyik dalában a Best Coast énekesnője, Bethany Cosentino vendégszerepel, most ehhez készült a Tindert parodizáló vicces videó.

A Thee Oh Sees önfeledten őrjöng garázsos pszichedéliára, az Unknown Mortal Orchestra lassan átmegy soulpopba, SOAK (fent) ígéretes lemezzel mutatkozott be, Hudson Mohawke meg taktikusan megmutatja mindegyik oldalát. Lemez Gyorstár.

Közel öt év telt el Robyn legutóbbi albuma óta, de a svéd énekesnőnek csak nem akarózik új nagylemezt készíteni, helyette úgy tűnik, inkább különféle mellékprojektekben éli ki magát: tavaly a Röyksoppal adott ki közös EP-t (továbbá közreműködött Neneh Cherry és Kindness albumán), idén májusban pedig bejelentette, hogy La Bagatelle Magique néven egy újabb alkalmi formációval gyarapítja diszkográfiáját. A "varázslatos semmiségek" társaságának augusztus 7-én jelenik meg az EP-je, melyről itt a második előhallgatható dal.

Ahogy a Recorder történetében szinte minden évben, úgy idén is ellátogattunk a legközelebbi közép-európai fesztiválok közül a talán legjobbra, a trencséni Pohoda fesztiválra (2011-es, 2013-as, 2014-es visszaemlékezések). Hamarosan érkezik idei beszámolónk a Björk és az FFS (Franz Ferdinand és a Sparks) főfellépéseivel megkoronázott eseményekről, de előtte itt egy bőséges fotógaléria Lékó Tamás kollégánk képeiből.