
A posztpunk és a noise rock keresztmetszetében alkot a Kultivátor. Második lemezük zajosabb, gyorsabb, sűrűbb és dühösebb lett. Ez a kritika először a Recorder magazin 129. számában jelent meg.
A Kultivátor 2023-as első lemeze, a Hasadás a kietlen, csattogó posztpunk és az éles, kibukott noise rock a maga hidegségében hatékony keveréke volt, jól eltalált arányokkal, jól összeállt hangzással (ami nem azt jelenti, hogy „profin” szól, hanem pont úgy szól, ahogy kell neki).
A folytatásban a zenekarnak (Lilla: ének, Ibolya: basszus, vokál, Szati: gitár) a negyedik tag, a Mr. Boss nevű dobgép nyaktörőbb tempót kínál, és a hangzás is megújult. Maguk az összetevők nem igazán változtak: a basszus mélyebben mormog, a gitár most betölti a teret, az énekre néha elidegenítő effekt került – de az összhatás jóval sűrűbb, telítettebb.
Az első benyomás, hogy ez a zene lehengerel, és csak ezután bontakoznak ki a zajos kavargásból a dalok; az elsőre diffúznak ható energiát a korábbinál egyértelműbb indulati töltés, a düh is fókuszálja. (Egészen más hatást kelt ez így, mint amikor direktben jön a kitörés.) Már a Hasadás is egyéni hangot hozott a punk(közeli) undergroundba, ez az EP pedig még tovább megy.
Előadó: Kultivátor
Cím: Torzító hegekkel gyógyul
Kiadó: szerzői kiadás
Megjelenés: 2025. október 8.
Műfaj: posztpunk, noise rock
Kulcsdal: A mélység
8,5/10
Rónai András
Lemezkritikánk elkészítését az NKA Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.


