Magyarradar – Music Illness Cash-Machine

Kicsit rendhagyó projekt került fel a Magyarradarunkra, a Music Illness Cash-Machine ugyanis egy Magyarországon élő és alkotó spanyol előadót, Alejandro Moreta Sánchezt takarja. Neoklasszicista-barokkpopos-pszichedelikus zenéit már többször prezentáltuk, most bemutatkozik rendesen is nálunk a multiinstrumentalista zeneszerző.

Mikor alakult: 2017

Hol alakult: Budapest szívében.

Tagok, hangszerek: Én, vagyis Alejandro Moreta vagyok az egyetlen tag, a hangszereim pedig elsősorban a zongora, gitár és basszusgitár. Rendszeresen dolgozom együtt Henri Gonzóval és Balla Mátéval. A felvételen pedig ezek a hangszerek hallhatóak: zongora, gitár (elektromos, klasszikus és elektroakusztikus), basszusgitár, furulya, pikolófuvola, hegedű, cselló, trombita, dob, harmonika, fagott, klarinét és hasonlók.

Stílus: Igyekszem fenntartani az eklektikusságot és anti-monotonitást, szóval a stílusom a folkopop, a klasszikus és a filmzenei stílusok keveréke.

Hatások: Azok a zenék, amikből ihletet merítek, nagyon szerteágazóak, dallamosak, a rocktól a blueson, countryn és folkpopon át a klasszikus zenéig lehet bármilyen stílusú. Szinte minden, amit hallok, nyomot hagy bennem. Az olyan filmzeneszerzők, mint Danny Elfman, James Newton Howard, Jerry Goldsmith vagy Thomas Newman nagy szerepet játszottak gyerekkoromban, habár a zeneszerzést nálam Mike Oldfield indította el. Kifejezetten az Ommadawn volt az, ami öt évesen felébresztette bennem az érdeklődést a zeneszerzés iránt.

Kiadó: Szerzői

Történet: A Music Illness Cash-Machine nevű projekt azért jött létre, hogy végre a megmutassam azokat a zenéket, amiket az évek során szereztem.

Megjelenések: Off the road, Lock & Down

Küldetés: Talán az, hogy az emberek a zenén keresztül érezzék azt az eufóriát, amit máskor stimulánsok segítségével tudnak csak elérni.

Jövőkép: A jövőt csak úgy tudom elképzelni, hogy teljesen szabadon engedem a fantáziámat – márpedig az én képzeletem nagyon magasra tud szárnyalni. Éppen azért nem is tudom konkrétan elképzelni, milyen lesz. De nagy álmom, hogy mondjuk öt év múlva már öt albumom legyen. Ezeknek a hatása pedig az emberektől függ.

Mellékprojektek: Minden olyan minőségi dolog, ami a kezemben megfordul, mellékprojektnek minősül. Ennek ellenére inkább arra koncentrálok, hogy új zenéket tudjak írni. Szóval valahogy úgy fogalmaznék, hogy ezek a zenék tulajdonképpen mindig egy lehetséges mellékprojekt magjai.

Szexepil: A zene szexepilje egy szubjektív dolog, szóval zeneszerzőként nem az én tisztem ezt meghatározni, hanem sokkal inkább azoké, akik hallgatják. Úgy képzelem, hogy amikor az emberek zenét hallgatnak, az különféle képeket ébreszt fel bennük emlékekből, álmokból, a jövőről vagy fantáziákból. A zene sokszor vizuális dolog, és ez arra ösztökél, hogy becsukd a szemed és útra kelj. Talán ezt hívnám szexepilnek.

Legnagyobb eredmény, elismerés: Ez viszonyítás kérdése. Számomra minden dal egy eredmény, még ha nem is akkora, mint amekkorának szeretném, hiszen csak limitált erőforrások állnak rendelkezésemre.

Közeljövőbeli tervek: Általánosságban az, hogy folytassam a zeneszerzést, ez tart engem életben. Jelenleg épp egy új albumon dolgozom. 

A projekt Facebook-oldala

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.