A Holdudvar tagjának debütálása tele van szellemes kattogós alapokkal és sűrű szövegekkel - meg autókkal. Ez a kritika először a Recorder magazin 120. számában jelent meg.

Gazdag hangszövet, gitárral, basszusgitárral, szintivel, effektekkel és hangokkal a Nyugati pályaudvarról: szó szerint utazós ambient, kis posztrockos és kosmische szintizős kitérőkkel. Ez a kritika először a Recorder magazin 120. számában jelent meg.

Egyfelől húzós tánczene, ami a kilencvenes éveket idézi meg; másfelől álomszerű, visszafogott dalok - ezeket az ellentéteket hozza össze Lenkke_ debütáló albuma, úgy, hogy kiderül: mi a közös pont. Ez a kritika először a Recorder magazin 120. számában jelent meg.

Történetmesélés ambienttel, környezeti felvételekkel, klasszikus hangszerekkel. Chaac lemeze kerüli a hatásvadászatot, de nem engedi el a hallgató kezét. Ez a kritika először a Recorder magazin 119. számában jelent meg.

A Mulató Aztékok továbbra is okos, laza szövegekkel hódít, néha kitekintve a korábban megszokott témákból. Az alapokban pedig több a Neptunes-féle funky minimalizmus, mint bármi másban itthon. Ez a kritika először a Recorder magazin 119. számában jelent meg.

Egyházi kórusok és a klasszikus avantgárd, népdalok és kattogások - sokszorosan rétegzett Tóth Kinga lebilincselő, bátran kísérletező szólólemeze. Ez a kritika először a Recorder magazin 119. számában jelent meg.

Az art popos-elektronikus-jazzes zenét játszó Flanger Kids az A-Side-on találta meg igazi hangját, a folytatáson pedig még könnyedebbek és kedvesebbek a dalaik. Ez a kritika először a  Recorder magazin 118. számában jelent meg.

Spirituális jazz, dub és elektronikus zene találkozik SunMa okos és egyben szerethetően könnyed albumán, ami egyben a magyar funk-soul-jazz színtér számára is fontos mérföldkő. Ez a kritika először a Recorder magazin 118. számában jelent meg.

Cserihanna 2023-as lemeze roppant szórakoztató volt - az év egyik legjobbja -, pedig volt rajta depresszió, pánikroham, szakítás és véres bosszú. A Hirtelen mélyül szintén viccesen és frappánsan, bár kevesebb káromkodással tárgyal olyan témákat, amik ritkán kerülnek elő a popzenében. Ez a kritika…

Már eddig is lelkesedtünk Co Lee-ért, Blaize-zel közös lemeze pedig az eddigi legjobbja. "Egy felnőtt viszontagságos felnövéstörténete", aminek a végén eljutunk a séta elejére, és ez nagy szó. Ez a kritika először a Recorder magazin 118. számában jelent meg.