Június 28-án a Papp László Budapest Sportarénában lép fel a Duran Duran, a nyolcvanas évek újromantikus új hullámának túlélői közül a talán legpofátlanabbul popérzékeny zenekar. Nem érdemes kihagyni.

Billie Eilish a Nincs idő meghalni (No Time To Die) című, 25. James Bond-filmhez készített sötét hangulatú balladája felveti az örök kérdést: milyennek kell lennie egy Bond-főcímdalnak? Mitől lesz egy dal igazán „bondos”, és eddig melyiknek sikerült leginkább megközelítenie a tökéleteset? Szubjektív…

Nem mondhatjuk, hogy nem láttuk jönni, viszont azt nem tudtuk, honnan várjuk - nos, végül a São Pauló-i CSS dolgozta fel a Duran Duran Rio című klasszikusát a ma kezdődő Riói Olimpiai Játékok apropóján.

Na jó, egy kicsit hazudtunk a címben, sajnos nem arról van szó, hogy Simon Le Bon Death számokat hörög, mindössze a brit zenekar Save A Prayer című dalának Eagles Of Death Metallal közös előadásáról. A végeredmény azonban így is igen szórakoztató. Jesse Hughes és az Eagles…

Pontosan egy héttel ezelőtt adtunk hírt róla, hogy öt év után idén szeptemberben érkezik a Duran Duran új albuma, rajta egy sor neves vendéggel. Most itt van az első dal, melyben Janelle Monáe és Nile Rodgers segítenek be a briteknek. A Pressure Off alapján a Duran Duran…

Öt év kihagyás után jelentet meg új albumot a 80-as évek slágergyáros zenekara, a Duran Duran. A Paper Gods című anyag szeptember 12-én jelenik meg, a közreműködők listája pedig igen impozáns. A 2010-es All You Need Is Now óta is lehetett rendszeresen hallani ugyan Simon Le…

Egy tribute album kedvéért Moby drasztikusan átértelmezte a Duran Duran Rio című 1982-es világslágerét, női énekkel, lassan döngölő latinos technoalappal és a rá jellemző fátyolos tekintetű melankóliával. Na tessék, így kell beárnyékolni egy szikrázóan napfényes dalt,…

Egy mondat, amiről sosem gondoltuk volna, hogy leírjuk: John Frusciante együtt dolgozik a Duran Duran-nel. És ez komoly (mármint ez azért komoly): a Red Hot Chili Peppers volt gitárosa a brit zenekar készülő új albumán működik közre (a fenti képen pedig a már ötvenes éveiket…

Miután a 2000-es években a popzenei retródivat a szokásos két évtizedes késleltetéssel utolérte és kirabolta a nyolcvanas éveket (igen, a legműanyagabb ágát is, azt ráadásul pont az indie-hipszterek, élen Bon Iverrel és a Destroyerrel), már cseppet sem szégyen a Wham!-ért, vagy Chris Rea dalaiért…

De miért pont itt? Mert az jó lesz neked: időről-időre olyan akciókkal, ajándékokkal és kedvezményekkel találhatod szembe magad, amelyeket mások máshol nem élvezhetnek. És mert jó lesz a Recordernek is: ha az alábbi linkekre kattintva vásárolod meg belépődet a kiválogatott…