
Néhány videoklipnek indult, végül mozifilm lett bongor, azaz Berta Csongor legszemélyesebb és legsikeresebb lemezéből, az EXTÁZIS-ból. A mozikban mától látható Extázis Uncut rendezői, K. Kovács Ákos és Ipacs Gergely a sajtóvetítés után meséltek arról, hogyan született meg az albumfilm ötlete, milyen volt Csongorral a saját történetét feldolgozó filmen dolgozni, és hogyan formálták a lemez világát mozivásznon is működő történetté.
Az Extázis Uncut a hazai filmgyártásban egyedülálló albumfilm, amelyben a lemez minden dala önálló vizuális világot kap, mégis egyetlen összefüggő történetté áll össze. A dokumentarista és fikciós elemeket ötvöző alkotás látványvilága ugyanolyan sokszínű, mint maga a lemez: a történet egyes elemeit ebben az esetben is egy fiktív terápiás ülés fűzi össze, a személyes megélések Csongor és a hozzá közel állók személyes vallomásaiból válnak láthatóvá, de a klipszerű, intenzív zenei szekvenciák is helyet kapnak benne.
Berta Csongor a rendezőkkel: K. Kovács Ákossal (balra) és Ipacs Gergellyel (jobbra).
A moziváltozat ráadásul nem egyszerűen nagyobb vászonra helyezi az albumot: az EXTÁZIS dalai 5.1-es hangzásban szólalnak meg, vagyis a lemez a film kedvéért hangzásában is kilép a hagyományos albumhallgatás keretei közül.
A film nemcsak vizualizálja, hanem tartalmilag ki is egészíti az albumot. Mi volt az, amit filmesként hozzá akartatok adni ahhoz, amit a lemez már elmondott?
K. Kovács Ákos: Mivel egy konceptalbumról beszélünk, egy kerek történetet nyújt az EXTÁZIS, adta magát, hogy megfilmesítsük. Arra gondoltunk, hogy milyen jó lenne mélyíteni azt a tudást, amit mi már megszereztünk a lemezről. Ismertük Csongor történetét, tudtuk a traumái és küzdelmei egy részét, így a kérdés az volt: hogy kellene ezt mélyrehatóbban elemezni? Többek között ezért is ugrál a film műfajok között.
Ipacs Gergely: Igen, nagyon személyes az album, és maga a dokumentumfilm mint műfaj lehetővé teszi, hogy még közelebbről megismerjük Csongort. A többféle szerep bemutatását, amiket meg is ír az albumban – Berta Csongor mellett bongor, aki egy tudatosan kreált alteregó és az árnyék/fenevad, egyfajta sötétség, ami folyamatosan követi – tudatosan fejlesztettük. Így a dokus jelenetekben Csongor, a klipekben pedig bongor és a fenevad jelennek meg. Ezt találtuk ki, hogy a különféle szerepek hitelesen tudjanak megjelenni.

Milyen volt úgy dolgozni bongorral, hogy ő itt nem egyszerű színész, hanem főszereplő a saját sztorijában?
Ipacs Gergely: Ez egy személyes történet és alkotóként kötelező, hogy tisztelettel, érzékenyen bánjunk vele, tehát ilyen szempontból sokkal nagyobb odafigyelést igényelt az írás és a forgatás is. Fontos volt, hogy ne érintsünk olyan dolgokat, amelyek Csongor számára kellemetlenek vagy túlzottan fájók. Habár Csongor megjegyezte, hogy már többször feldolgozta a történteket, mégis előjöttek forgatás közben olyan érzelmek, amelyek korábban nem.
K. Kovács Ákos: Csongor az abszolút főszereplője ennek a filmnek, ha a játékidőt nézzük, mindenki más lényegesen kevesebb időt kap a vásznon. Ráadásul a saját életét játssza, önmagát, mégis teljesítenie, alakítania kell, hitelesen, így fokozottan terhelt ilyen szempontból.
Ipacs Gergő és bongor a forgatáson. Fotó: Soós Géza.
A rajongók már eleve hoznak magukkal egy képet bongorról, viszont lesz olyan, aki most találkozik vele először és pusztán a film alapján fogja őt megítélni. Ez jelentett plusz felelősséget rendezőként? Mennyire akartátok kontrollálni azt, hogy a néző végül milyen képet alakít ki róla?
K. Kovács Ákos: Nagyon remélem, hogy lesz olyan ember, aki a film miatt lesz bongor-fan. Korábbam sok klipet csináltam bongorral. Ezek általában kisköltségvetésű dolgok voltak, bongor mindig a saját ruháit viseltet. Itt viszont volt külön stylistunk – Szlávik Juli –, akivel ki tudtunk alakítani egy stílust bongornak, amely megfelelően reprezentálja őt vizuálisan. Szerintem Csongor magáért beszél, egy könnyen befogadható személyisége van. Mikor megszólal egy interjúban, podcastben vagy akár ebben a filmben, rögtön tudod, hogy kivel állsz szemben.
Ipacs Gergely: Mi az albumból indultunk ki, és ott már van egy nagyon őszinte hangnem. Ezt az egyenes hangnemet és karaktert akartuk megtartani. Ilyen szempontból nem volt benne tudatosság, hogy bármilyen irányba fényezzük vagy írjuk meg a karaktert. Fontos volt, hogy legyen tere Csongornak önmagát bemutatni.
Melyik részt volt a legnehezebb leforgatni, akár érzelmi, akár technikai szempontból?
K. Kovács Ákos: Érzelmi szempontból egyértelműen az APA volt a csúcspont. Nagyjából egy napig forgattuk azt a jelenetsort és a stábon is érződött, hogy egy megváltozott hangulatban, intimebben állnak hozzá a forgatáshoz. Röhögős, üvöltözős forgatás helyett egy baráti kedves összekapaszkodás volt, hogy most ezt együtt csináljuk. Technikailag, ami kihívást jelentett, az a Hullám volt, amiben egy óriási szélgép fújja a szemetet és a port. Csongornak már önmagában a szeme nyitva tartása is nagy kihívást jelentett.
Csongor és az édesapját játszó Znamenák István az Extázis Uncutban.
Ipacs Gergely: Szintén nagy technikai logisztikát igényelt a Fenevad, amit a katakombákban fogattunk, és túl azon, hogy ott volt egy komoly akciójelenet – amit szuper kaszkadőrszakértőkkel hoztunk össze – lent 8-10 fok lehetett, míg fent tombolt az idei nyár. Volt, hogy Csongor fent forgatott egy jelenetet, majd közvetlenül utána lent is. Nyirkos padlón esni-kelni, mindezt teljes fókusszal. Emiatt nemcsak fejben, de fizikálisan is topon kellett lennie.
bongor a katakombákban.
Thuróczy Szabolccsal mindketten dolgoztatok már korábban, illetve a bongor-univerzumban is visszatérő karakter (Az Én Sávom klip). Már a casting előtt tudtátok, hogy szeretnétek a filmben látni?
K. Kovács Ákos: Nagyon rövid idő volt a forgatókönyvírás, az előkészítés és maga a forgatás is. Ő a folyamat közben jutott eszünkbe, egyrészt mivel a bongor-univerzum része, Az Én Sávomban játszotta bongort.
A Hála c. számhoz nem készült külön kliprész, a dal végül az outro és a stáblista alatt hallható a filmben. Miért döntöttetek így?
Ipacs Gergely: A fejlesztés során elég hamar eljutottunk oda, hogy szeretnénk kihegyezni ezt a dalt az outróra, zeneileg, tartalmilag is oda nagyon passzolt. Azt éreztük, hogy a filmnek, illetve az albumnak a dramaturgiáját tekintve jó, ha kicsit átmozgatjuk a dalt. Ha úgy nézzük, három lezárása is van az albumnak, a Full tempó, a Szélcsend és a Záróülés is egyfajta lezárás.
Thuróczy Szabolcs és bongor.
K. Kovács Ákos: Bár voltak ötleteink, helyszínt is találtunk, végül úgy döntöttünk, hogy sokkal hatásosabb így. Gyakorlatilag hálával van vége, "megnyertük a lottót", ez az egészére értendő, nem egy külön egység.
„EZZEL A LEMEZZEL PRÓBÁLTAM MEGVÉDENI MAGAM A VISSZAESÉSTŐL” – BONGOR-INTERJÚNK
Hallgatóként melyik dalhoz kötődtek legjobban az EXTÁZIS-ról?
Ipacs Gergely: Ami engem leginkább felpörget, energizál, az a Fenevad. Nagyon szeretem zeneileg is, meg azt az energiát, dühöt benne.
K. Kovács Ákos: Nekem a Hullám a kedvenc, ami a legkevésbé hallgatott szám valamiért.
Az Extázis Uncutot október 8-tól játsszák a mozik.
interjú: Horváth Áron
nyitókép: Soós Géza

