Valahogy mégsem utállak, pedig te ezért mindent megtettél. Széttép a szingularitás. Érzékelni kezdtem a tempókat. Az utolsó napsugarak, mielőtt visszatérnénk a valóságba. Csak mert ugrálok, a gondok elől még bújkálok. Óda az álmodozáshoz és az aggályokhoz. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Filo a tavalyi évet záró EP után most egy albummal állt elő. A Minden elmúlik zeneileg az eddigi legsokszínűbb Filo-lemez: az énekre jellemző hol poppunkos, hol R&B-s dallamvezetések pop-rocktól drum and bassig, torzított rocktól afrobeatsig mindenhonnan merítő popos alapokkal találkoznak. A lemez sötét szakítós dalokkal kezdődik, aztán elkezd kijönni ebből - ilyen a Valahogy mégsem utállak, illetve az Aztakutyamindenit, ami zeneileg a tavalyi, politikai témájú Feltámad a tenger folytatása (ebből vettem a cikk címét). Ugyan az album még ezután is vissza-visszaesik a borongásba, a Szalmaszálban már az is benne van, hogy "lehet, megkérem, hogy legyünk egyszer férj és feleség" - igaz, ez sem ígér felhőtlen boldogságot, mert benne van már a magány tapasztalata. Facebook, Instagram
A Waiting Room sokszínű alternatív rockot játszik, de az egyik énekesnő, Orlik Noémi Perszephoné néven nagyon más EP-vel állt elő: sötét, elektronikus, kísérletező poppal. "Zeneileg ez a lemez sokkal experimentálisabbá fejlődött ki, mint számítottam rá, de csak örülni tudok neki, hiszen minden fejlődés kísérletezéssel kezdődik, és remélem hogy a dark pop egy népszerűbb műfajjá válik ezáltal Magyarországon" - mondta a Keretnek. A három producerrel - Zorz, Valaki és Bornemisza - készült számok a sötétebb tánczene, a kísérletezőbb hangzások és a poposabb megoldások különböző arányait keverik ki. Perszephoné magabiztosan magára tudja irányítani a figyelmet ebben a környezetben; a legjobb akkor, amikor a Szodoma dark, technoid szintipopját törékeny hangképzéssel ellenpontozza. (Ő látható a nyitóképen, Sipos Merci fotóján.) Facebook, Instagram
A Blue Sun kiadó egy válogatáskazettával indult, az egyéves évfordulóra folytatta, most pedig (ezúttal az ILF-hez időzítve) megjött a harmadik rész. Szokás szerint a kazetta narancssárga oldala jazzes, funkos, energikusabb dalokat, a kék oldal pedig merengősebb, kísérletezőbb zenéket tartalmaz; ezen belül is vannak blokkok, pl. egy dubos szekvencia. Ismét igen erős a válogatás, és a jól átgondolt sorrend még hozzátesz. Csak néhány olyan előadót emelnék ki, akik még nem szerepeltek a Recorderen: a walking patterns egyszerre álmodozós és groovy jazzes számába finoman még töréseket is be tud hozni; mierik is a groove / breakek határon egyensúlyoz, csak ő hetyke fúvósokkal; VIM tétovázó elektronikája csak kacérkodik a beindulással, és bár ezt nem teszi, jó hat percen hallgatni a különböző furi, savas zörmögéseit és bugyborgásait; Azami sejtelmes ambientje az izgalmas hangzások mellett a szerkezet megborításával tűnik ki: négy percig vezeti fel az utolsó két percet meghatározó határozottabb ritmusokat. De ez csak néhány példa, valójában mind a 19 szám a maga módján kifejezetten jó. Facebook, Instagram
A posztrockos emelkedettségből és az atmoszférikus black metalból sajátos hangzást kikeverő Hænesy új lemezéről már részletesen lehetett itt olvasni a Recorderen. A lemez hozza azt, amire a felvezető számok alapján számítani lehetett: a zenekar erényeit megtartva szintet lépett. Mint az előző albumra, erre is érkeztek külföldi reakciók. A lemezt premierező No Clean Singing azt írja: ahogy a lemezt elkezdjük hallgatni, rögtön tudni fogjuk, hogy "tetszeni fog-e, és ha igen (amit remélünk), akkor vele is fogunk maradni, mert nehéz nem teljesen a hatása alá kerülni." A Metal Signal szintén az "elmerülést" hangsúlyozza, és azt, hogy a lemez "megmutatja, hogy a Hænesy mennyire ki tudja tágítani a black metal határait, anélkül, hogy az identitását elveszítené." Facebook, Instagram
Boros Levente az ország egyik legkapósabb ütőse - írtuk tavalyi nagyinterjúnkban. Saját projektjével, a Lev Toystore-ral viszont szabadon kipróbálja legkülönbözőbb ötleteit - hol egészen vad kísérletezéseket ad ki, hol megbolondított house-t, footworköt. Legújabb lemeze zeneileg kicsit könnyebben emészthető, de a koncepció merész: ifj. Tóth István - itt a Recorderen bemutatott - 2024-es "szólógitár-mixtape-jének" miniatűr, olykor meditatív, olykor játékos darabjaira játszott rá. "Vezetés közben rendszeresen hallgatom [a lemezt] pár éve. A sok hallgatás alatt elkezdtem egyre inkább érzékelni benne a tempókat és jöttek rá a groove ötletek. Ez addig fejlődött, hogy eldöntöttem, feldobolom rá ezeket a témákat" - írta a lemez születéséről. Az eredmény teljesen olyan, mintha organikusan így alakult volna, vagyis ha az ember nem tudná a háttértörténetét, akkor elhinné, hogy egy gitáros és egy dobos felszabadultan játszott együtt - az eredményt pedig kifejezetten jó hallgatni. Az eredetihez hasonlóan ez is megjelent kazettán. Instagram
A Lev Toystore-lemez amolyan élő remix (bár az eredetik egyben megvannak benne), a Farseers legutóbbi két kiadványa viszont tényleg az. csnts idén nyáron már kiadott egy remixalbumot, a Brother Muzone viszont annak sokszínűségéhez (brit, amerikai, német, újsuli, régisuli) képest egy alanyra koncentrál: Roc Marciano számaira, aki ráadásul kevésbé áll távol csnts pszichedelikus-hangmintázós-lo-fi világától, mint az előző kiadvány néhány előadója. De élvezetes, egységes, sok erős pillanatot tartalmazó lemez lett ez is; a my taste in women's like Sade elhaló női sóhajai, a fake ID nyúlós portisheades romantikája, vagy a dragon fruit darabokra hullása csak néhány példa erre. Instagram
Slimface tavaly adta ki a Farseersnél az AZÚLlal a Verbum In Profectum című lemezt, amin a kevésbé pszichedelikus formáját hozta. Most itt van ebből a Chopped Up verzió, a DJ Screw által kidolgozott módszer szerint lelassítva, darabolva, "újragondolva." AZÚL filozfálgató és enigmatikus szövegei jól illeszkednek ehhez a komolyan besztondult zenei világhoz is. Instagram
Belano az X-Faktorból került a YouTube trendingbe, most pedig megjelent az első albuma is. A FASTLIFE a DESH-féle receptet követi, olykor a dallamvezetés szintjéig emlékeztetve a legdominánsabb európai előadóra; és általában véve a nyugati parti hiphopból, latin popból, afrobeatsből, drillből, R&B-ből stb. szabadon szemezgető popzene is olyan, amit az Azi-Deshi páros honosított meg. A szövegek jellemzően a szexről szólnak, többé-kevésbé explicit módon, de a végére jutott egy kis szomorkodás-traumafeldolgozás. Azért a bónusz Szexfantom helyükre teszi a dolgokat. Instagram
Rónai András
