A borítóval együtt lesz teljes az album. José Simon lemezborítói

A 30 Years Wasted on Hungarian Pop Culture című kiállítássorozatban José Simon tervezőgrafikus-művész az elmúlt harminc év zenei kultúrához kapcsolódó grafikai munkáiból válogat. Az első, lemezborítókat bemutató tárlaton számos vázlat, skicc, eredeti műalkotás, festmény, valamint analóg és digitális fotó is látható lesz, betekintést engedve a tervezési folyamat kulisszái mögé. José a Recorder magazin arculatáért is 2012 őszétől felel, a kiállítás apropóján pedig kedvenc saját munkáiról mesél. Ez az írás először a Recorder magazin 137. számában jelent meg.

Fanzine (1996–1999)

Ha nem számítjuk a középiskolásként a kedvenc zenekaraim másolt kazettáihoz készített borítókat, az első komolyabb munkáim az 1996-ban Poniklo Imrével (Amber Smith, The Poster Boy, PONIKLO) alapított zenekarunkhoz készített lemezborítók voltak. A dalok ugyan hivatalosan sosem jelentek meg, de a Minden című anyaghoz tervezett arculatnak – amely egyben a diplomamunkám is volt a Képzőművészeti Egyetemen – elég sokat köszönhetek. Jó pár szakmai díjat kaptam érte, és 1999-ben egy londoni csoportos kiállításra is meghívtak. Akkoriban nekem ez volt a csúcs.

Amber Smith-lemezek (2001–2025)

Miután kiderült, hogy mégsem zenész leszek, hanem tervezőgrafikus, próbáltam úgy alakítani a pályafutásomat, hogy valahogy a zene közelében maradjak. A zenei és popkulturális magazinok (WAN2, PEP!, Phenom, Recorder) grafikai munkái mellett ezért továbbra is vállaltam lemezborítók tervezését. Imre zenekarának például már 2001 óta tervezem a borítóit, és van köztük jó pár, amit nagyon kedvelek.

Az első angol nyelvű, komplexebb anyaguk, a My Little Servant (2003) akár egy Fanzine-vizuál is lehetett volna: 70-es, 80-as évekbeli magyar fekete-fehér újságokból származó fotókat és textúrákat használtam a borítóhoz, olyan arcokkal, mint Egri János és Csűrös Karola. A borítón egy horgolt fürdőruhát viselő kislány szerepelt. A fotót egy nyolcvanas évekbeli, megsárgult Fürge Ujjak magazinból szkenneltem be anno. Nagyon szórakoztató volt összerakni.

A zenekar 2005–2006-ban váltott szintet, amikor a Kalinkaland Records gondozásában megjelent a rePRINT című album, amelyet Robin Guthrie, az egykori Cocteau Twins gitárosa producerelt. 2006-ban egy kreatív digipack készült az anyaghoz – hála a német kiadónak –, 2024-ben pedig kijött egy remasterelt, átlátszó vinylváltozata is.

Az Amber Smith-albumok közül szeretem még a 2008-as, 2025-ben dupla vinylen újra kiadott Introspective tipós, glitch-es borítóját, a 2012-es, cím nélküli album vizuális világát, amelyen saját akrilfestményeim szerepelnek, és a 2020-as Record színes megoldásait is. Vizuális szempontból azonban a 2015-ös Modern montázsgrafikája a kedvencem.

A legutóbbi, 2024-ben szerzői kiadásban megjelent Once Upon a Time is kijött vinylen. Grafikusként nagyon jó iránynak érzem, hogy az emberek újra vásárolnak bakelitlemezeket. Streamingplatformokon jó zenét hallgatni vezetés vagy futás közben, de igazán elmélyülni úgy tudsz egy album hallgatásában, ha közben ott van a kezedben a borító a fotókkal, grafikákkal, szövegkönyvvel együtt. Arról nem is beszélve, hogy egy könyvhöz hasonlóan dísztárgyként is remekül működik a polcon.

UHCDR-sorozat (2002)

Van egy olyan oldalam is, hogy kifejezetten keresem az experimentális megoldásokat a zenében. Ezt 2002 körül vizuálisan is ki tudtam élni, mert az Ultrahang Alapítványnak akkoriban épp a mi stúdiónk készítette az arculatát. A hazai kísérletező, sehová nem besorolható zenészeket bemutató UHCDR-sorozaton nagyon szerettem dolgozni. Totálisan minimál, átlátszó katalógus-CD-borítókat matricáztunk és szitáztunk. Szerintem ma is hasonló megoldást választanék, pedig ennek már lassan huszonöt éve.

Anima Sound System (2002–2003)

Akkoriban keresett meg minket – még az első grafikai stúdiónkat működtettük, Grotesque néven – Prieger Zsolt, hogy az Anima Sound System az Asian Dub Foundationnal közösen kihoz egy EP-t a Hungaroton égisze alatt (Elég volt!), és nem csinálnánk-e hozzá borítót. Mivel az ADF akkoriban nemzetközileg is ismert volt, persze, hogy elvállaltuk. Végül egy barátom ökölbe szorított kezéről készült fotó került a borítóra.

2003-ban megterveztem az Aquanistan lemezük borítóját is. Az anyag zeneileg nem igazán volt az én világom, de mivel major kiadónál (EMI) jelent meg, szerencsére volt rá költségvetés, hogy kreatív borítót készíthessünk. Digipack formátumban jelent meg, valódi bélyeggel, és minden példány egyedi pecsétet kapott.

A major kiadókkal akkor szakadt meg a kapcsolatom, amikor a Magneoton megkeresett egy TNT-borítóval. Talán készültek is tervek, de egy-két kanyar után gyorsan visszatértem a függetlenek világához.

Heaven Street Seven (2004–2006)

A Heaven Street Seven két lemeze volt az a bizonyos egy-két kanyar, amelyek közül én a Tudom, hogy szeretsz titokban című, szövegkönyves digipackot terveztem. Visszatekintve örülök, hogy a zenekar belement egy Vancsó Zoltán fotóit használó, komolyabb csomagolásba. Kevesen tudják, de ugyanezzel a grafikával Sordid Little Symphonies címmel egy angol nyelvű változat is készült, külföldi terjesztésre.

Twelvetones Records (2004–2025)

2004-ben kezdtünk el együtt dolgozni a Faltay Csaba által létrehozott Twelvetones Records független kiadóval. Az első közös munkánk a Kollár-Klemencz László-féle Kistehén Tánczenekar Csintalan című albuma volt, amelyen a szerző és a Kistehén-figurát megalkotó Igor Lazin agymenéseit kellett normális keretek közé igazítanom. Az albumon hallható a Szájbergyerek című gigaslág­er, ráadásul Kollár-Klemencz az egyik kedvenc kilencvenes évekbeli zenekarom, az Andersen tagja volt, szóval persze, hogy elvállaltam.

A kiadóval közös munkánk volt még az Emil.RuleZ második nagylemeze, a Hisztis (2009), amely egyébként éppen idén jelent meg vinylformátumban. Emellett a kiadó katalóguszenéinek borítóit 2017 óta folyamatosan tervezem – már száz fölött járunk.

Budapest Fanzine (2026)

Végezetül: a harmincéves jubileumra időzítettük az 1996-ban alapított projektünk első hivatalos megjelenését, Budapest Fanzine címmel. Az album valójában egy digitálisan újramasterelt, tízszámos válogatás, új borítóval és extra, piros vinylkiadással. Nagyon örülök, hogy megjelenik ez az anyag. Tervezőgrafikusként teljesen más érzés, amikor a saját zenei anyagodhoz készíted el a vizuális csomagolást. A fizikai album előrendelése már elindult a budapestfanzine.hu oldalon, a kiállítás megnyitóján pedig személyesen is hozzá lehet jutni.

interjú: Varga Ferenc

A 30 Years Wasted on Hungarian Pop Culture lemezborítókat bemutató kiállítása 2026. szeptember 24-én 18 órától lesz a Bäse – Creative Clubhouse-ban.