Mit viszünk magunkkal és mit tudunk végre elengedni? – Hien-albumpremier: TRĂNG QUA

Háromnyelvű albummal jelentkezik Hien, amin vietnámi gyökereivel, az elszakadás és a valahová tartozás érzéseivel is számot vet. Az elektronikus, left-field popos TRĂNG QUA tíz évig készült, közben Hien bátrabb lett producerként, és a rá jellemző eklektikát is új szintre emelte: az albumon vietnámi bolerót olt klubzenébe, magyar roma népzenét kever R&B-vel, és bolgár kóruszenét üt fel hiphoppal.

A Berklee-n diplomázott magyar-vietnámi énekes-producer, Hien új albuma egy hosszú folyamat eredménye: a TRĂNG QUA dalai az elmúlt 10 évben készültek, és az emlékezés, a távolság és a vágyakozás témáit járják körül. A cím, a „trăng qua” elhaladó holdat jelent – a hold Hien számára az érzelmek, a változás, a nosztalgia és a ciklikusság fontos szimbóluma.

„Zeneileg nem akartam egyetlen műfajhoz ragaszkodni, nem is szeretem nagyon szigorúan kategorizálni a zenémet, de ha meg kell neveznem, akkor a TRĂNG QUA-t elektronikus, kísérleti left-field popként írnám le. A popos dalszerzés és az elektronikus, ambient és klubzenei hatások mellett nagyon sok olyan zenei világ került bele, ami valamilyen módon az életem különböző részeihez kapcsolódik. Van rajta vietnámi bolero, például a Trăng Tàn Trên Hè Phố esetében, a trăng ơiban és a through this phase-ben megjelenik a chèo és a cải lương (a vietnámi színházművészet két meghatározó, tradicionális énekes-zenés műfaja – a szerk.), a next to youban latin bolero-hatás, a lonely-ban magyar roma népzene R&B-vel keverve, a bodiesban pedig bolgár kóruszene és hiphop találkozik” – meséli Hien.

Az album három nyelven – vietnámiul, magyarul és angolul – szólal meg. „Mindegyik más részemhez kapcsolódik: a vietnámi a családhoz és az örökségemhez, a magyar a gyerekkoromhoz és Budapesthez, az angol pedig a hétköznapi életemhez és a jelenlegi kreatív munkámhoz. Nem tudatosan osztom fel, hogy melyik érzés melyik nyelven szólaljon meg – inkább az adott dal és érzelmi állapot dönti el.”

A három magyar nyelvű dal mind más módon kapcsolódik Hien múltjához. A túl szép 2k25 az első dalának az újraértelmezése, amelyet eredetileg Romhányi Áron és Szabó Ágnes szerzett. „Ez egyfajta homage azoknak, akik velem egy időben voltak gyerekek, és akiknek ugyanúgy sokat jelentett az eredeti Túl szép. Annak idején ez a dal összekötött minket, most pedig lehetőséget ad arra, hogy felnőttként újra kapcsolódjunk hozzá.”

A bodies egy bolgár népzenei dallamra épül, amelyhez Marge írt magyar szöveget. „A Berklee-n egy szemeszteren át egy balkáni kórusban énekeltem, és mindig lenyűgöztek a bolgár kóruszenében hallható disszonáns szólamok. A dal kiindulópontja a Desert Flower című film volt, amely egy lány történetét meséli el, aki Szomáliából menekülve később modellként válik ismertté, miközben beszélni kezd a női nemi szerv csonkításának traumájáról. Ez arra késztetett, hogy a saját testünkről gondolkodjak, és arról, hogy mennyire gyakran akarják mások meghatározni, mi történik a női testtel, annak örömeivel és reproduktív döntéseivel.”

A lonely 2020-ban készült egy brooklyni producer, pr.spctv közreműködésével. „A Piros lett a paradicsom című dalt először Veres Mónika „Nika” feldolgozásában hallottam, és nagyon megtetszett. A dal outroja egy magyar rész, amely ebből az élményből indult ki, és egy teljesen más, kortárs R&B közegben jelenik meg.”

„A korábbi munkáimhoz képest talán az volt a legfontosabb változás, hogy kevésbé próbáltam tökéletes lenni, és jobban bíztam az intuíciómban. Mivel egyes dalok éveken keresztül érlelődtek, volt lehetőségem később új perspektívából visszatérni hozzájuk. Producerként bátrabban engedtem meg magamnak a nyers, tökéletlen pillanatokat is, ha azok őszintébbnek érződtek” – meséli Hien. „A TRĂNG QUA számomra egy lezárás és egy új korszak közötti átjáró. Sok régi önmagamat és emléket nézek meg benne újra, de már bizonyos távolságból. Arról szól, hogy mit viszünk magunkkal, és mit tudunk végre elengedni.

A jetplanes című dalhoz egy videoklip is készült, amit Quyên Nguyễn-Lê vietnámi-amerikai dokumentumfilm-rendező vágott össze Hien családi VHS-felvételeiből. A felvételek három helyszínen és több generáción keresztül követik Hien családját: egy Hải Phòng közelében fekvő faluban, Hà Nộiban, illetve Budapesten. A képeken a dédszülei és rokonai, családi ünnepek, étkezések, születésnapi karaokék, valamint Hien gyerekkorának meghatározó pillanatai elevenednek meg.

És hogy mi a koncepció mögötte? A jetplanes azokat a helyeket és kapcsolatokat idézi meg, amelyek formálják az otthonról alkotott képünket – a vér szerinti rokonoktól a választott családon át a határokon és generációkon átívelő közösségekig. „A videó bemutatja, hogyan vihetjük magunkkal a valahová tartozás érzését akkor is, amikor távol vagyunk attól a helytől, ahonnan származunk, és mit jelent magunkkal hordozni az otthont a vietnámi diaszpórában.”

Hien a Facebookon. Instagramon. TikTokon. Honlap.

Fotók: nooj.

A Premier rovat cikkeinek megjelenését az NKA Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.