Megjelent a Recorder magazin 137. száma

Mától a szokásos helyeken tudod beszerezni (az aktuális terjesztési pontokat itt találod) vagy itt házhoz rendelni a Recorder magazin 137. számát, címlapján Sisi, aki az idei Szigeten a valaha volt első magyar női MC-ként adott nagyszínpados koncertet, október 1-én pedig már nem először lép fel a Budapest Park nagyszínpadán. Nézzük, mi van még az ingyenes újságban!

Sisi három év után az Absolute Queendom című második albumával tér vissza, és közben látványosan kinőtte a „legjobb női rapper” kategóriát is. A „Pro­digy Sisi” megszületéséről, a koszos boom bapből, elektronikából és metálból összegyúrt „aljas kovászos” lemezről, a kiadóktól való elszakadás felszabadító és ijesztő oldaláról, az alfahím fiúrapperek unalmáról és a zeneiparban tapasztalt szexizmusról is beszél címlapos interjúnkban, miközben azt is elárulja, miért most a legboldogabb életében.

Dzsúdló a Kincugi utáni nagyüzemről, kiégésközeli évekről és arról mesél, hogyan próbált kiszállni az arénák, a rekordok és a folyamatos összehasonlítgatás mókuskerekéből. Japánba utazott, hogy új impulzusokat gyűjtsön, közben pedig megszületett eddigi legszemélyesebb lemeze, a civil, amelyben családi örökséggel, szorongásokkal, tárgyakhoz való ragaszkodással és azzal is szembenéz, miért olyan nehéz számára megélni a sikert és a jelent.

Anthony Fantano ma a világ leghíresebb zenekritikusa, de vajon tényleg ő a legrelevánsabb is? A The Needle Drop nevű csatornájának sikere ugyanis kevésbé a kritikák forradalmi tartalmának, mint a YouTube-ra szabott formának, a felismerhető karakternek és a pontszámok köré épített közösségnek köszönhető. Rónai András azt járja körül, mitől lett Fantano megkerülhetetlen, mekkora hatalma van valójában egy-egy 0-s vagy 10-es értékelésnek, hogyan vált inkább kurátorrá, mint a zenéről való beszéd meghatározójává, és hogy egyáltalán jelent-e relevanciát az, ha valakit több millióan néznek. 

Első cikkét írja a Recorderbe Szél Dávid, a népszerű pszichológus, aki Glen Hansard halála kapcsán nem hagyományos nekrológot jegyez: miközben felidézi, hogyan vált számára is meghatározóvá az ír dalszerző-zenész életműve, és milyen volt háromszor látni őt élőben, szembenéz a Hansard körüli népmesei mítosz sötétebb oldalával is. Mit kezdjünk a gyásszal, ha utólag olyan információk kerülnek elő, amelyek alapjaiban zavarják meg az addigi képünket valakiről, akit szerettünk? 

Bertók Flóra az elmúlt tizenhárom év több mint hetven magyar elsőfilmjét nézte újra, hogy kiderüljön, mitől lesz igazán emlékezetes egy rendezői bemutatkozás. A társadalmi tanmeséktől és családbarát anyafilmekől a nagy férfiakról szóló történelmi filmeken és formai kísérleteken át egészen az elfeledett kincsekig jutunk, hogy végül összeálljon a tizenkét kedvenc listája. És hogy mit várunk a következő tizenhárom évtől? Jó második és harmadik filmeket – hogy egyszer talán életműveket is lehessen rangsorolni. 

Lapunk megjelenése napján mutatják be Velencében Reisz Gábor új filmjét, a Földszintet, amelyben a Magyarázat mindenre nemzetközi sikere után ismét egy abszurdba hajló, nagyon is ismerős magyar valóságot vesz célba. Interjúnkban a rendező arról mesél, hogyan lett a következő film elkészítése egyszerre alkotói és egzisztenciális kihívás, miért indul a történet egy lakógyűlésből, hogyan alakult át menet közben a koncepció, és mit jelent számára, hogy megint Velencében szerepel a filmje. 

Hosszabb írással jövünk Charli XCX, Phoebe Bridgers és Ariana Grande új lemezéről, a magyar megjelenések közül foglalkozunk a Lázár tesók, Kapitány Máté & SilkSilver, a Fiúk és Temesi Blanka új anyagával, a külföldieknél Arca, Space Afrika, Tyla, Harmony Index és Tricky a felhozatal többek között. Van kritikánk A mackó utolsó évadáról, Fekete Ádám Morton Feldman egyik zeneműve kapcsán John Tilbury-ről áradozik, Nagy V. Gergő már megint talált egy obskúrus csodát a Kultsarok rovatba, José Simon pedig a kedvenc általa tervezett lemezborítókról mesél.

Eredményes lapvadászatot kívánunk, október elején érkezik a következő szám.