Engem a múlt általában fojtogat, a jövő szorongat. A legjobb magyar képregények mostanában

Migrénmanó, aki vésővel-kalapáccsal támadja a fejedet. Egy barátságos nyuszi, aki az A és a B menüből sem kér. Cs. Horváth Tibor, aki negyven éven át adott munkát a legjobb rajzolóknak. Mások mellett ők a hősei az utóbbi évek legjobb, mélyen személyes magyar képregényeinek. Hat éve már összegyűjtöttük a kedvenc szerzői képregényeinket, most megtesszük megint az azóta megjelent művek köréből válogatva. Ez a cikk először a Recorder magazin 133. számában jelent meg.

Lénárd László: Alkotói válság (2025)

Nagyjából minden magyar képregényalkotó alternatív művész, de Lénárd Lászlónál nincs alternatívabb. Feltűnősködés és póz nélkül hozza az alanyi költőt, aki elnézést kér érte, hogy nincs témája saját magán kívül, és különösebben rajzolni sem tud. De mit csináljon? Képregényt kell készítenie.

Előző kötetének címe az volt, hogy Kit érdekelnek a sárkányok?, és mivel Lénárd szereti magát állatalteregókon keresztül megfogalmazni, ez a kérdés is arra vonatkozott, kit érdekel ő. Tavalyi képregényében tanácstalan kiskutya lesz, aki a nagy művén dolgozik, de még egy kicsi sem jön össze. Kísérletet tesz műfaji mintákkal, a sci-fivel és a westernnel, de azok sem passzolnak hozzá. A lírai szövegvilág már inkább a sajátja: „Engem a múlt általában fojtogat, a jövő szorongat.” Végül olyan közel kerülünk a szemérmes elbeszélőhöz, mintha a saját naplónkat olvasnánk.

Beszerezhető a 5panelsől online és képregényes rendezvényeken.

- - - - -

Cselőtei Zsófia Olga: A cirkusztanoda (2023)

Számomra az utóbbi idők nagy felfedezése volt Cselőtei Zsófia, aki számottevő képregényes előmunkálatok nélkül állt elő Az utolsó járat című, Radics Mártonnal közösen jegyzett képnovellával – a legjobb Mijazaki-mesével, amit magyar szerző rajzolt –, majd önálló kötetet is kiadott.

A minden korosztálynak szóló A cirkusztanodában csapatnyi gyerek ismeri meg a címadó varázsbirodalmat, de az egyik lánynak nehezen megy a beilleszkedés. Mindez szöveg nélkül: Cselőtei a képregény médiumával határos „csendes könyv” formáját használja, de az oldalkompozícióit meghatározó belső keretek képregényes ritmusban vezetik az olvasó szemét, legyen szó lehetetlen geometriával kígyózó lépcsősorokról, egy óriás fogsoráról, vagy tükörlabirintusról. Ritkán látni ilyet fiatal magyar rajzolónál, de Cselőtei egyszerre szívmelengető és lúdbőröztető mesevilága simán világszínvonalú.

A kis kötet szerzői kiadásban jelent meg, az Instagramon érdemes rákérdezni, maradtak-e nála példányok.

- - - - -

Farkas Balázs – Korbuly Ági: Apró és nagy dolgok (2023)

Egyre határozottabban foglalkoztatja a magyar kiadókat az olvasói utánpótlás kérdése. Sorra jelennek meg a minden korosztálynak vagy kifejezetten gyerekeknek szóló képregények mangától szuperhőskalandig, amerikai indie-től magyar függetlenekig.

Ebbe a sorba tartozik az Apró és nagy dolgok, ami elnyerte a szakmai zsűri által odaítélt Alfabéta- és a közönségszavazáson alapuló Futaki-díjat is. Pedig csak egy rövidke iskolai sztori az új osztálytársról, aki kilóg a sorból. Se nem kutya, se nem macska (hanem nyúl), nincs kedve a menzás A és B menühöz sem, és inkább maga gründol sakk-szakkört, mint hogy a meglévőkhöz csatlakozna. Igazi hétköznapi forradalmár! A forradalmárokat viszont ritkán szeretnénk hazavinni plüssfiguraként, ellentétben Korbuly Ági megejtően aranyos és eleven figuráival.

Megjelent az Átváltozások 1. antológiában, a Ciceró kiadónál, kapható könyvesboltokban és online is.

- - - - -

Baranya Tamás: Egy férfi és a felesége (2024)

Megtévesztő az újhullámos francia filmeket idéző cím: a történet a súlyos pszichózis mindennapjairól tudósít, ahol nem egyértelmű, hogy a fejfájós főhős a gyerekre vágyó feleségét képzeli, vagy a körülöttük atomkatasztrófában elpusztult világot, esetleg mindkettőt.

A képregényrajzolást évtizedekkel ezelőtt kezdő, akkor még az erotikus-gusztustalan műfajban mozgó Baranya Tamás nyíltan a saját depresszióját dolgozza fel világvégi szatírájában, az utolsó oldalon a macskáinak és a bénító szorongásnak mond köszönetet az ihletért. Rajzai fegyelmezettek és kísértetiesek, mint egy Charles Burns-képregény, rutinosan alakítja börtöncellává a kispolgári lakások csempézett és lambériázott falait. Ráadásként bedob egy igazán otthonos kabalafigurát, a hősünk fejét vésővel-kalapáccsal támadó migrénmanót.

Beszerezhető a Comicsmania Kiadótól online és képregényes rendezvényeken.

- - - - -

Q Képregényújság (2020 óta)

Oravecz Gergelyt a képregényes vécécsésze-realizmus hazai mesterének neveztük hat évvel ezelőtti cikkünkben, ami annyit tesz, hogy magától értetődő természetességgel tud lírai képregényt rajzolni bármiről, ami a mindennapokban történik vele. 

Munkáiban ezt az individuális személyességet az utóbbi években egyre inkább felváltotta a közösségépítés igénye. Ebben legfontosabb alkotó- és elvtársa Hudra Móni, akivel közösen alapították a fanzinjellegű füzetekben megjelenő, új tehetségeket bemutató Q Képregényújságot, mintegy próbára téve Alain Badiou tételét, miszerint „minden mi-szubjektum a formák terméke”.

A Q-ba bármi belekerülhet Cure- és CPg-dalszövegek feldolgozásától egy zuhanó patkányról készült fázisrajzokig, a „mi a művészet?” kérdésre adott naiv és szentimentális válaszoktól Kassák Lajos-idézetgyűjteményig.

Beszerezhető a Q Képregényújság közösségimédia-felületein keresztül és képregényes rendezvényeken.

- - - - -

Molnár Gábor: Ahol az ösvény elágazik (2020)

Képregényalkotó közösségként működik a 5Panels csapat is. Meghatározó tagja, Molnár Gábor rajzolt már fantasysorozatot és főzős mangát is, de ezt az alig hatoldalas kis remekét szeretem a legjobban.

A Borges-novellába illő alaphelyzet szerint az elbeszélő még gyerekként szerez tudomást egy másik Molnár Gáborról, aki a múlt század közepén vadászként és felfedezőként, később hüllőkről szóló ismeretterjesztő könyvek szerzőjeként híresült el. Mindez már a kisfiú Molnár Gábor képzeletét is beindítja, felnőttként pedig azon gondolkozik, milyen műfajú képregényben állítson emléket híres névrokonának.

Az Ahol az ösvény elágazik tehát képregényes esszé egy – talán soha el nem készülő – képregény lehetőségéről, más szemszögből egy Molnár Gábor nevű ember önarcképe egy másik, Molnár Gábor nevű ember portrévázlatán keresztül. 

Megjelent a Hullámtörés antológiában, beszerezhető a 5Panels webshopjában és képregényes rendezvényeken.

- - - - -

Koska Zoltán: A nagy Csé (2020)

A Kádár-rendszerben készült, klasszikus magyar képregények legnagyobb alkotói rajzolók: Korcsmáros Pál, Zórád Ernő, Gugi Sándor, Fazekas Attila és még néhányan. De valószínűleg egyikük sem épített volna számottevő képregényes életművet, ha nincs Cs. Horváth Tibor, a forgatókönyvíró, aki szűk negyven éven át a legtöbb magyar képregényt írta.

Menedzser szemléletéről, korlátozott írói eszközeiről, az illetékes elvtársakkal kötött alkuiról, de legfőképpen a lelkesedéséről és állhatatosságáról szól Koska Zoltán életrajzi graphic novelje, a legjobb képregény, amely megpróbál számot vetni a művészeti ág hazai múltjával. Hősét ellentmondások övezik – különösen a képregényrajzolók körében –, mégis empatikus vele; ragyogó érzékkel nagyít rá pályája fontos mozzanataira, és mutatja be a nála tehetségesebb alkotókkal kötött barátságait.

Megjelent a Szépirodalmi Figyelő kiadásában, könyvesboltokban és online is kapható.

- - - - -

Poór Dorottya: Witches (2024)

A szerző festő szakon szerzett diplomát, és a legutóbbi években fordult a képregények felé. Még kísérletezik a stílusokkal, de máris magabiztosan szövi bele a közéleti utalásokat és hétköznapi, banális történéseket személyes képregényeibe, amelyek közül az önálló füzetként megjelent Witches az eddigi csúcs.

Két képnovellából áll: az egyikben a hősnő műkörmöshöz megy, és elbeszélgetnek Karikó Katalinról („Ez egy ördögi nő, te!”) meg arról, meddig éri meg várni egy férfira. A másikban Poór az abortusztörvény szigorítása ellen tüntető nők csoportképei alá egy gyűlölködő komment szövegét szerkeszti. A kézzel beírt szöveg mindkét esetben vizuálisan is folytatja-kiegészíti a rajzokat, a street art felé közeledve, és a markáns kontúrokkal felvitt, nyers alakok is az undergroundban tartják a női szolidaritás kis történeteit.

Megjelent a BP Zines kiadásában, megvásárolható online a kiadótól és képregényes, fanzinos rendezvényeken.