Marianne – itt az első szám a Fontaines D.C. apokaliptikus hangulatú új lemezéről

A Depeche Mode-rajongókat is boldoggá teszi új dalával a Fontaines D.C., akik egy sötétebb, szintisebb albumot írtak a digitális és mesterséges világok nyomasztó jövőképéről.

Október 16-án, az XL Recordings gondozásában jelenik meg a Fontaines D.C. ötödik albuma, a Dopamine Chamber, amit a szintis-noiros Marianne című dallal vezetnek fel. A filmzenés hangulat nem véletlen: a számot a 2024-es thrillersorozat, a Ripley ihlette – főszerepben a szintén ír Andrew Scott-tal –, amely Patricia Highsmith krimijének volt egy netflixes újrafeldolgozása a Matt Damon-féle A tehetséges Mr. Ripley után.

Az új lemezen egy sötétebb, elektronikával átitatott, szintetikusabb világ felé mozdulnak el az ír poszt-punkok, a szövegek pedig arról szólnak, hova menekülünk és hogyan keressük a boldogságot egy összeomló világban. A lemezt Londonban, az angol vidéken és Palermóban rögzítették James Ford producerrel, aki már a zenekar előző két lemezén (Skinty Fia, Romance) is dolgozott, az énekes Grian Chatten pedig Velencében, Bécsben és Szicíliában is járt ihletért. Szerinte ez az album borúsabb lett a Romance-nél, mert azt akarta, hogy egyfajta figyelmeztetésként hasson: „van egy olyan érzésünk, hogy az emberiség – vagy a nem-emberiség – egy teljesen új formájának a küszöbén állunk.”

És hogy miért Dopamine Chamber, azaz dopaminkamra lett a lemez címe? „Maga az album egy dopaminkamra. Belépsz a szobába, mi pedig különböző tudat- és hangulatmódosító zenei darabokat tesztelünk rajtad” – mondja Grian. Ugyanakkor ez egy ügyes szójáték is a zenekar nevével: a D.C. a Fontaines után eredetileg Dublinra utalt (Dublin City), itt viszont arra a digitális kamrára, amelybe bezárjuk magunkat a neten, amikor lájkokra vadászunk és vég nélkül görgetünk a hírfolyamban az újabb dopaminlöketekért.

EZÉRT NEM SZERETI GRIAN CHATTEN, HA A FONTAINES D.C.-T NEVEZIK A LEGJOBB ÍR ZENEKARNAK

Ráadásul ez folytatja azt a Fontaines-hagyományt is, hogy a lemezeik mindig erősen kötődnek helyekhez, vagy azok hiányához. „Az albumaink mindig is feszegettük a hovatartozás érzését. Először Dublin kapcsán, aztán a Dublintól való távollét jött, majd az, amikor máshol próbáltuk megtalálni a romantikát. Ezen a lemezen a kérdés már az lett: hová menekülünk?” – mondta a basszgitáros Conor Deegan.

A Fontaines D.C. amúgy augusztus 20-án Ausztriában játszik, a St. Pölten-i FM4 Frequency Festivalon, amit a folyóparti Green Parkban rendeznek meg olyan fellépőkkel, mint Lorde, vagy a nemrég a Szigetet is megjárt Twenty One Pilots. Reméljük, a lemezbemutató turnéval hozzánk is visszatérnek, mert a Romance-szel elsöprő erejű koncertet adtak a Barba Negrában.

nyitókép: Elizaveta Porodina