
Az identitás folyamatos újraírásáról szól Zságer Balázs lemeze, és ezt úgy teszi, hogy ennek zenei formája is folyton megújul - mégsem fullad káoszba. Ez a kritika először a Recorder magazin 135. számában jelent meg.
Zságer Balázs első szólólemeze a víz köré épült (kritikánk), de a 2025-ös Sacral Design EP már nagyobb ívű koncepciót választott: a világosság és sötétség, a technológia és a spiritualitás harcát. Itt pedig a téma: „a buddhista filozófia alapmotívumainak digitális környezetbe helyezése”, „az identitás folyamatosan újraírt folyamattá válása”
A lemez első felében a lebegő ambient és a kísérleti elektronikából ismert megoldások találkoznak: dallammá összeállni nem bíró apró hangocskák, zörgő pulzálások. De mire elkönyvelnéd, hogy ebben a formában szól a témájáról, kiderül, hogy – gondolatilag következetesen – maga a forma is folytonosan változik: a Lebeg nagy meglepetésre egy redukált, digitális szellemjárással sújtott Twin Peaks-zene. Egy glitches-rémisztgetős kitérő után visszatérni látszik a korábbi eljárás, de a Sodródásba félúton beúszik egy jazzes-broken beates groove és fojtott savas szintizés. A záró No Meaning Foundban már az ambientes réteg is csak próbálkozik azzal, hogy összeálljon, de ugyanúgy nem jön össze neki, mint ahogy a többi – mély, csipogós satöbbi – szintinek.
Túl azon, hogy a számok külön-külön jók, a lemezen összejön az, hogy az állandó változásról nem kötött formában szól, mégsem fullad káoszba: nincs nagy ív, de lépésről lépésre, számról számra mégis értelmezhető, hogy mi történik.
Előadó: Zságer Balázs
Cím: Eternal Beta Mode
Kiadó: Free Sequence
Megjelenés: 2026. május 8.
Műfaj: kísérleti
Kulcsdal: Lebeg
8,5/10
Rónai András
Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.


