
Nem kell 16 évet várni a Songs Of A Lost World folytatására: Robert Smith a következő két Cure-lemezről, az Olivia Rodrigóval közös duettjéről, és arról is beszélt egy interjúban, hogy hogyan tud még 67 évesen is ilyen jól énekelni.
Pénteken a Primaverán indult a The Cure nyári fesztiválturnéja, másnap pedig Olivia Rodrigo adott meglepetéskoncertet a barcelonai fesztiválon, amin Robert Smith volt a különleges vendége. Smith többször is színpadra állt már Rodrigóval, hogy Cure-slágereket énekeljenek, de most az énekesnő pályafutásának legelső duettjét, a What's Wrong With Me-t adták elő élőben, premier előtt, Rodrigo most pénteken megjelenő nagylemezéről.
Robert Smith másnap a BBC rádiónak adott interjút, amelyben elárulta, hogy már elkészültek a következő Cure-lemezzel, és hamarosan le is adják az anyagot a kiadónak. „[A Songs of A Lost World idején] három lemeznyi dalt írtunk, és a második album már készen van. Ezt nemsokára le fogjuk adni az Universalnak. Ami azt illeti, a harmadik elég fura lesz, mert vidám és nagyon popos. Az emberek azt fogják mondani, hogy azért ilyen, mert Olivia Rodrigóval dolgoztam, de dallamvilágában nem hasonlít ahhoz, amit Olivia csinál. Inkább olyan, amilyennek én képzelem a Cure-féle popzenét. Valószínűleg 20 BPM-mel lassabb Olivia bármelyik számánál, de ahhoz képest, amit az elmúlt pár évben csináltunk, nagyon odaver.”
A következő albumról azt is elárulta, hogy talán még komorabb lett, mint a Songs Of A Lost World. „A komor nem a legjobb szó rá, de eléggé sötét hangulatú. Kapcsolódik a Songs Of A Lost Worldhöz, de egy másik nézőpontból közelíti meg a dolgokat. Megmutattam három embernek, és kettő azt mondta, hogy ez még szomorúbb lett, a harmadik viszont azt, hogy változtam, én meg csodálkoztam, hogy hogyan szúrta ki ezt? Sok múlik azon, hogy milyen lelkiállapotban hallgatod majd a lemezt, mert sokkal ambivalensebben fogalmaztam rajta, mint az előzőn.”
Smith szerint kifejezetten nehéz volt megírni és felvenni ezeket a lemezeket. „Azért is vettem fel végül otthon, mert folyton elrontottam. Nagyon magam alatt voltam amiatt, hogy sok családtagom elhunyt, és úgy akartam felénekelni ezeket a dalokat, hogy szívesen tudjam hallgatni, vagy úgy érezzem, hogy beléjük tudnék szeretni. Sokáig tartott ezt elérni, mert ha túl érzelmes leszel, az könnyen kellemetlenné tud válni. Tegnap eljátszottuk (a Primaverán – a szerk.) az Endsongot a koncert végén, és elsírtam magam. Mondtam is magamnak, hogy ne sírj - nem azért, mert nem szabad, hanem mert elveszítem az irányítást afölött, amit éneklek, és az kínossá válna. Ha 40 évvel fiatalabb lennék, azt mondanák, hogy „ó, de beleélte magát”, de ilyen öregen arra gondolnának, hogy biztos túl sok sört ittam.”
Smith mesélt arról is a jó hangulatú rádióinterjúban, hogy milyen új zenekarokat szeret (az ír shoegaze/noise rockos Just Mustardot, akik nyáron nálunk is játszanak a Turbinában), hogy mit csinál, hogy ilyen jó formában megőrizze a hangját (semmit, ez genetika, bár 10 éve leszokott a cigiről), és hogy fantasztikus énekesnek, előadónak és dalszerzőnek tartja Olivia Rodrigót. „Lenyűgöz, milyen könnyen összerakja a számait. Én nem egészen így dolgozok. Ez részben a korunkból is fakad, mert 23 évesen az embernek jóval több energiája van, mint az én koromban. Az ő dalai nagyon természetesnek, maguktól értetődőnek hangzanak, én viszont nem vagyok egy természetes előadó. Ha megírok egy dalt, annak mindig konkrét oka van, és sokat agonizálok rajta utólag. Nekem 16 évbe telt kihozni a előző lemezünket...”
Smith azt is elárulta, hogy 55 számot gyakoroltak be a mostani turnéra, és folyamatosan cserélgetik majd a műsort, de nem azért, mert unná játszani a Cure nagy slágereit. „Egy fesztiválon, ha tetszik, ha nem, versenyben vagy. Nem az a kérdés, hogy ki lesz a legjobb zenekar, mert ilyen nincs, de meg akarod mutatni az embereknek a legjobb oldaladat. Elég nagy hülyeség lenne, ha nem játszanánk a Lovesongot vagy a Friday I’m In Love-ot. Mégiscsak egy fesztiválon játszunk Barcelonában egy pénteki napon… De van hely arra is, hogy berakjunk egy B-oldalas számot, vagy olyat, amit már 10 éve nem játszottunk, hogy mi se kényelmesedjünk el.”
Ennek jegyében a második koncertjükön, a portói North Festivalon is megvariálták a setlistet, és hosszú idő után újra eljátszották a Treasure-t és az In Your House-t.

