
Az NTS-ből is ismert DJ, Shy One a fekete brit zene gazdagságát mutatja be: broken beat, soul, funky, house, grime és társaik – személyes szűrőn keresztül. Ez a kritika először a Recorder magazin 134. számában jelent meg.
Shy One elismert DJ és az NTS online rádió egyik legismertebb szelektora; producerként ez a második albuma, 14 évvel az első után. A célja a fekete brit zene gazdagságának bemutatása, személyes szűrőn keresztül (a lemez címe nem az országra utal, hanem a keresztneve). Valóban van itt minden: broken beat, soul, funky, house, dub, grime.
Elsőre kicsit szétesni látszik az album: vannak egyfelől a szofisztikált, érzékien elvarázsoló soulos dalok, vendégénekesekkel; másfelől az instrumentális, olykor kifejezetten koszos, a tánczene korai korszakát és „primitív” eszközeit megidéző zenék.
De olyan erős a lemez intuitív módon hamar átérezhető íve, hogy összeáll: mindezek valóban egy, sokféleképpen összefüggő, élő, lélegző kultúra különböző arcai Shy One számára, és nem pusztán műfajok és szubkultúrák megidézései. Szintén összeköti a zenéket a felszín alatt mindig ott munkáló műgond: a kimunkált hangzások, a ritmusok apró ravaszságai, amik nem mennek a groove és az érzelmek, az érzékiség rovására.
Előadó: Shy One
Cím: Mali
Műfaj: Touching Bass
Megjelenés: 2026. március 12.
Műfaj: elektronikus
Kulcsdal: Moonlight
8,5/10
Rónai András

