Miért ne lehetne a mesezenében kísérletezés? Vagabundus: A tél örök (első felvonás) (lemezkritika)

Vagabundus különleges hangulatú lemeze olyan, mintha egy mesejátékot hallanánk egy olyan világból, ahol mernek okos, kísérletezős elektronikát gyerekekek elé tenni. Ez a kritika először a Recorder magazin 133. számában jelent meg.

Tüske és barátai kirándulni mennek télen, és bár nem történik semmi igazán rendkívüli, a kísérőfüzetben olvasható történet mégis meseszerű – és a zene maga szintén mesés, különleges hangulatú. Egy kicsit népzenés beütésű, elvarázsoltan lebegő ambiettel kezdődik, majd némi harmonikázás után beindulnak a tört ütemek, élő hangzású dobokkal, funky-s, hiphopos, drum and basses érzetekkel; klasszikus hangszerekkel, kórussal; sok-sok apró ötlettel.

Mintha egy mesejátékot hallanánk egy olyan világból, ahol az okosabb, kísérletezősebb elektronika már annyira elterjedt, hogy gyerekeknek szóló zenébe is be lehet emelni az eszközkészletét. (Amúgy miért ne lehetne a valóságban is?) A kedves, játékos zene elsőre lefegyverez, aztán ahogy a részletekben elmerülsz, még jobb lesz.

Előadó: Vagabundus

Cím: A tél örök (első felvonás)

Kiadó: dióbél

Megjelenés: 2026. február 10.

Műfaj: breakbeat mesezene

Kulcsdal: Hornya-Vesz ködös vára

8/10

Rónai András

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.