Zsongító, játékos és urambocsá szép. Bill Orcutt: Music in Continuous Motion (lemezkritika)

Bill Orcutt az egyik legkonfrontatívabb gitáros volt a Harry Pussy tagjaként, de újabb lemezei már egymásba kapaszkodó motívumokkal hipnotizálnak. Ez a kritika először a Recorder magazin 133. számában jelent meg.

„Egyszer csak a gitárjátékom már nem volt annyira idegesítő, mint korábban” – mondta tavaly Bill Orcutt. Az egykori feleségével, Adris Hoyosszal alkotott Harry Pussy minden idők egyik legkonfrontatívabb zenekara volt, valahol a noise rock, a free punk és a nyers blues között. 1997-es feloszlásuk után Orcutt webfejlesztőként dolgozott, és csak 2009-ben vette elő újra négyhúrú gitárját.

A kevésbé idegesítőség fontos mérföldköve volt a 2022-es Music For Four Guitars. Az egyedül, négy szólamban feljátszott, a Steve Reich-i minimalizmust és a folkot egyszerre megidéző lemez egyenes folytatása, a Music in Continuous Motion tényleg folyamatos mozgásban van. A megszólalás torz és éles, mégis van benne valami lebegés, könnyedség. Újabb és újabb dallamok követelik a figyelmünket, majd merülnek el az egymásba kapaszkodó motívumok közé. A zene hol zsongító, máskor tétova, játékos, urambocsá szép, az összhatás pedig kifejezetten hipnotikus. Ha van benne valami idegesítő, az a rövidsége – a számok két-három percesek, de mindegyiket hallgatnám sokkal tovább is. 

Előadó: Bill Orcutt

Cím: Music in Continuous Motion

Kiadó: Palilalia

Megjelenés: 2026. március 13.

Műfaj: gitárzene

Kulcsdal: Unexpectedly heavy

8,5/10

Rónai András