Viccesen (de egyben komolyan). cserihanna: Eddig későn feküdtem le (lemezkritika)

cserihanna ismét cserihannás dalokat jelentetett meg, ami azt jelenti, hogy már határozott képünk van arról, hogy milyen az ő sokszínű, de nagyon egyéni világa. Olyan, amibe belefér a meghatódás, a baromkodás és az egzisztenciális mélységek; szívhang, nagymama és elátkozott taxis. Ez a kritika először a Recorder magazin 133. számában jelent meg.

Már az első két rövid lemez alapján határozottan kirajzolódott, milyen is egy cserihanna-dal: nagyon sokféle, mégis nagyon valamilyen. Vicces, de a hülyülésbe vagy a leghétköznapibb jelenetbe hirtelen betörhet az egzisztenciális mélység (vagy sem); mindenféle műfajú, útközben irányt is válthat, a bohókás ötletek közepette alattomosan a füledbe is mászik.

A harmadik lemez inkább az elsőhöz kapcsolható, mert az önelemzés mellett több másféle szöveg is rákerült. Ismét van páratlan ritmizálás (Hétfőn hétkor), önfeledt baromkodás (a Kúrókonkordátum Burijenci-feldolgozás). A megható dalok különösen erősek lettek: a nagymamás balatoni emlékből kiindulva egy egész életet megrajzoló A nyaraló teraszán; a születendő lányának szívhangját felhasználó Lujzi Beat (mert nyilván a várandóssága bekerült).

Az eddigi legjobb énekesnői teljesítmény pedig a viccesen (de nyilván egyben komolyan) önostorozó Majdnem mindig baj van, amiben az egymásra torlódó mindigmindigről eszembe jutott a Work is, hehe, Rihannától.

Előadó: cserihanna

Cím: Eddig későn feküdtem le

Kiadó: Magneoton

Megjelenés: 2026. április 1.

Műfaj: pop

Kulcsdal: Majdnem mindig baj van

8,5/10

Rónai András

Lemezkritikánk elkészítését az NKA Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.