A Chameleons karrierje nem a kereskedelmi sikerektől volt hangos, de hatásuk akkora volt a műfajukon belül, hogy sok zenekar másképp szólalna meg nélkülük. A ’80-as évek kultikus posztpunk csapata tavaly két évtized után új lemezt adott ki, amivel november 18-án a Turbinában is fellépnek.
A Chameleons három nyolcvanas évekbeli klasszikus albuma ott van a posztpunk kevéssé méltatott, de egyrészt nagyhatású, másrészt máig élvezetes hallgatnivalói között. Debütáló lemezük 1983-ban jelent meg Script of the Bridge címen, melyet két másik album követett, majd a belső feszültségek és a menedzserük hirtelen halála miatt abbahagyták a közös zenélést. Már ebben az első nagylemezben is ott volt a Chameleons egyedi posztpunkja mellett a dreampop csírája (és persze a gothrock íze), ami a későbbi albumokon még hangsúlyosabban helyet kapott. A zenekar hatása a 21. századi posztpunk-revival éllovasaira (Interpol, Killers, Editors) egyértelmű (sőt, a francia poszt-black metalos Alcest is nagy hatásként és a világ egyik legalulértékeltebb zenekaraként méltatta őket), ám a The Soundshoz vagy a The Comsat Angelshöz hasonlóan ők sem kapták meg a méltó megbecsülést.
A Chameleons 2000-ben állt újra össze, de ez az időszak sem tartott sokáig, és egy ideig a zenekar frontembere és fő dalszerzője, Mark Burgess és John Lever dobos ChameleonsVox néven vitte tovább a zenekar örökségét – így léptek fel is 2018-ban a Dürerben, ahol a Script of the Bridge teljes anyagát eljátszották. 2021-ben végül Burgess és a gitáros Reg Smithies újra összeálltak, hozzájuk csatlakozott Stephen Rice (gitár), Danny Ashberry (billentyűk, basszusgitár) és Todd Demma (dobok).
Az újraegyesült Chameleons nemcsak eddigi örökségét tartja életben, de 24 év után új lemezt is kiadott Arctic Moon címen. Az Arctic Moon kicsit eltávolodik a korábbi Chameleons-albumok hangzásától, de őrzi azt az érzelmi mélységet, szellemiséget és intenzitást, ami a zenekart jellemezte. A november 18-ai koncertre jegyek már kaphatók a www.livenation.hu és a www.funcode.hu oldalakon.
