Csütörtökön Apparat a Dürer Kertben!

Súlyos alkotói válságból tér vissza a berlini elektronika egyik legismertebb arca. Az Apparat néven alkotó Sascha Ring április 9-én négytagú zenekarával mutatja be új lemezét, a szellősen szép A Hum of Maybe-t a Dürer Kertben.

Apparat pályája nagy ívet írt le a ’90-es évek vége óta. Tinédzserként még elhagyatott bunkerekben és katonai bázisokon szervezett illegális rave-bulikon dj-zett, majd az ezredfordulóra a berlini experimentális techno és okos elektronika (IDM) egyik kulcsfigurája lett a Shitkatapult kiadónál. 2001-es debütálása, a Multifunktionsebene még egy erősen absztrakt, glitchelős, ambientes hangzást hozott, amibe idővel egyre több élő hangszert és saját, melankolikus énekét is becsempészte. A fordulatot a 2007-es Walls hozta el euforikus ködben úszó, sűrű hangtájaival: ezen már több szám is olyan volt, hogy akár egy indie-rock zenekar is játszhatta volna, a kritikusok pedig shoegaze-elektronikaként kezdték emlegetni Apparat stílusát a befelé forduló, álomszerű hangulatai miatt.

„Az én szememben Magyarország volt a legnyugatibb keleti ország” – Moderat-interjú

Sascha Ring azonban nem hagyta beskatulyázni magát: csinált zenéket a berlini techno királynőjével, Ellen Alliennel, összeállt a Modeselektor duóval, és olyan slágereket írtak együtt, mint az A New Error vagy a Bad Kingdom. (A Moderatban olyan szerencsésen találkozott Apparat fülbemászó, érzelmes éneke a dübörgő basszusokkal, hogy nagyobb sikereket értek el vele, mint külön-külön.) Közben szólóban Apparat egyre inkább a nagy tereket nyitó, filmszerű hangzások mestere lett, és zenéi rengeteg filmbe, illetve sorozatba bekerültek: a legnagyobb pályát a Goodbye futotta be, ami a Breaking Bad egyik évadfináléjának a kísérőzenéje és a Dark című misztikus thriller főcímdala lett.

A 2011 végén megjelent The Devil’s Walk című negyedik albumával aztán egy poszt-rockos zenekart is szervezett maga köré, amelyben Apparat dj-producerből gitáros-énekes frontemberré lépett elő élőben. Apparat mesterien ötvözte a programozott alapokat élő hangszerekkel, például csellóval, hegedűvel, hárfával vagy fúvósokkal, és mosta el az éles határokat közöttük. A dalok gyakran minimalista alapokról indulnak (zongora, gitár), majd lassan, rétegenként duzzadnak hatalmas, érzelmi katarzist nyújtó hangzuhataggá, ami miatt gyakran emlegették a Sigur Róst vele kapcsolatban; mások pedig a Radioheaddel hozakodtak elő, hogy míg a Kid A elektronikát vitte a gitárzenébe, addig Apparat a posztrock mélységét és hangszerelését hozta az elektronikába.

Ring négytagú együttese Budapesten is emlékezetes, lebegtetős koncertet adott az Electronic Beats fesztiválon '11-ben (akkor interjúztunk is Saschával), majd a Moderat egyre nagyobb sikerei és két további nagylemeze hozott alapvető változásokat Ring zenéjébe. „A tény, hogy a Moderattal hatalmas színpadokat laktunk be ünnepélyes zenékkel, azt is jelentette, hogy az Apparattal már nem kell ilyesmire törekednem. Nem kell pophimnuszokat írnom, hanem nyugodtan elmélyedhetek a részletekben és a struktúrákban” – mondta a 2019-es, Grammy-jelölésig jutó LP5-ről, amit a hiperrészletezett hangzás, a jazzes dobképletek, és az apró neszezések, kattogások, glitchek uraltak.

A Moderat hatalmas világkörüli turnéi és az LP5 sikere után azonban Ring súlyos alkotói válságba került. Kiégéssel és depresszióval küzdött, és úgy érezte, elveszítette a kapcsolatot a zenéjével és önmagával is. Évekig képtelen volt stúdióba vonulni, és újra meg kellett tanulnia örömmel és elvárások nélkül zenét írnia, hogy megszülethessen legújabb lemeze, az A Hum of Maybe. Az írói blokk feloldására Ring egy radikális fogadalmat tett: 2025-ben hat hónapon keresztül minden áldott nap megírt egy zenei ötletet, függetlenül annak minőségétől. Ez a kényszer és elvárások nélküli gyakorlat segítette hozzá, hogy visszatérjen a dalszerzői képességeibe vetett bizalma, és amikor ez megtörtént, elkezdtek ömleni az ötletek.

A több száz töredékből végül a legerősebbeket választotta ki, és egy három hónapos intenzív időszak alatt formálta kész dalokká állandó alkotópartnere, a zenekarában csellón, gitárokon és billentyűkön is játszó Philipp Johann Thimm segítségével. A dalok moduláris kísérletezésekből indultak, ami során a rendszer „véletlenszerű” vagy szokatlan hangközöket ajánlott fel Ringnek, amiket később akusztikus hangszereléssel bővített, így törve meg a dalszerzői rutinjait. Apparatnak az A Hum of Maybe lett a legszellősebb anyaga, ami a törékenységről, bizonytalanságról, megoldatlanságokról, a depresszióból való kilábalásról, és az újdonsült apa szeretetéről szól a felesége és a kislánya iránt.

A tompultságból a tisztulásba tartó, széthullott állapotot jeleníti meg a lemez egyik legszebb dala, a Pieces, Falling, ami eredetileg a Bi Disc néven alkotó Jan-Philipp Lorenz szerzeménye, de Apparat annyira megkedvelte, hogy együtt átdolgozták az albumra. Budapesten Bi Disc lesz Apparat előfellépője, aki főképp az utolsó két albumáról fog játszani nagy átéléssel a Dürer Kertben.

Apparat
Support: Bi Disc
Helyszín: Dürer Kert
Időpont: 2026. április 9. (csütörtök) 19.00-23.00
Belépő: 17990 Ft
Jegyvásárlás. Facebook-esemény.

nyitókép: Max Zerrahn