Attól még, hogy ugyanazok az ellenségeink, nem vagyunk barátok. Baba, te miért nem öndiagnosztizálod magadat? Ott van az otthonom, ahová megyek. Ölel a párnám, a többi meg csak képzelet. Hogyan tetszik a vándorlás? Ez a világ sokat ígér, de mégis keveset ad. Apátlan ország, anyátlan nemzet. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
cserihanna harmadik lemeze nagyjából olyan, mint az első kettő - ezen belül inkább olyan, mint az első -: nagyon vicces szövegek, amik aztán bármikor beletorkollhatnak abba, hogy van-e értelme az életnek; sokszínű zene, tele ötletekkel és fülbemászással; a popzenéből gyakran hiányzó témákat feldolgozó szövegek. Mint azt bizonyára sokan tudják, cserihanna és bongor első gyereküket várják, és ha valakitől, hát tőle számíthatunk arra, hogy érinti ezt a témát a szövegeiben. Valóban, az első számban a szegény várandós nőt otthagyó taxis kapja meg a magáét, majdnem olyan durván, mint anno Mayer Zolika - az utolsó, megható dal, a Lujzi beat pedig a magzat szívhangja köré épül. Van egy jelenetből egy teljes életet kibontó dal (A nyaraló teraszán), vicces - de nem leplezetten ezzel együtt komoly - önostorozás (Majdnem mindig baj van); a hülyülést most egy Burijenci-feldolgozás hozza, Zsuffa Abával. Most már tényleg egyértelmű kell, hogy legyen, hogy mennyire sokféle lehet egy cserihanna-dal - és mégis mennyire egyéni és rögtön felismerhető. A lemezt a Glamour mutatta be. "Leomlott bennem az addig romantizált „szenvedve alkotás” illúziója és kizárólagossága. Megtaláltam azokat a belső forrásaimat, amik lehetővé teszik, hogy sokkal szélesebb spektrumban észleljem az ihletet" - mondta a lapnak cserihanna a lemez születéséről. (A cikk címét a Hétfőn hétkorból vettem.) Facebook, Instagram
MC Fedora a 2010-es évek eleje óta aktív, itthon és külföldön, drum and bassben, bass musicban, dubban, hiphopban (meg abban a valamiben, ami a Bëlga) stb. stb., úgyhogy ideje volt már nagyon egy albumnak. Ezt a Worldstylersszel készítette, ami a Savages y Suefo (egyik) projektje. A Taurus elvárható módon sokszínű album lett: drum and bass, hiphop, downtempo, dub, plusz ízek a világ mindenféle zenéiből (legyen szó cimbalomról vagy szitárról). A lemez nagy része bulis, még akkor is, amikor a fránya politikusoknak szól be, de azért többször lelassít és befelé is tekint. MC Fedora mindegyik szerepben meggyőző. A lemezt a Lángoló mutatta be. (Ő látható a nyitóképen.) Facebook, Instagram
OIEE neosoulnak indult, de aztán a house-os, breakbeates tánczene irányába fordult. A 2023-as Two Sides album koncepciózusan mutatta meg Kocsis Bence két - extra- és introvertált - oldalát. A majd' három évvel később megérkezett albumhoz nincs ilyen koncepció; a leírása ez: "Az utóbbi 3 év alatt rengeteg dal született a turnék alatt, főként a Lisszabon-Berlin-Prága tengelyen. Sok új ismeretség és stúdiózás = egy nagyon színes, rengeteg vendégelőadót tartalmazó lemez!" A fő irány azért továbbra is a house / breakbeat találkozás. Összefogja a dalokat Kocsis Bence a soulos hatást meg nem tagadó éneke, valamint egyfajta felszabadult, a világ sokszínűségére nyitott attitűd - de egyébként van pl. keményebben táncos és inkább dallamközpontú zene, afropop és drum and bass is. A vendégek között ott van Saya Noé, Nóvé Soma, Dom Beats és sokan mások; kiemelten fontos alkotótárs WaTa. Facebook, Instagram
A Sokkal Másabb önmeghatározása mindenkinek kedvet kell, hogy csináljon: "fúvós poszt-rock, torzított gitár nélküli metál. Headbang rövid hajjal, pogó két basszusklarinétra vagy épp off-jazz sok ütőssel és egy adag zúzással." A felállás is árulkodó: csak fúvósok (basszusklarinét, tárogató, szopránszaxofon), bőgő / basszusgitár és dob szól (kivéve a tragikus népdalt beépítő Szeged felében). A zene tényleg feszesen groove-os, jazzes, folkos, sokszor zúzós (bár a metál talán kicsit félrevezető) és mindig magával ragadó. Itthonról kézenfekvő párhuzam a Másfél, de a Mana Mana kiadó joggal említi a jazzt az utóbbi években felpezsdítő olyan előadókat is, mint a Sons of Kemet, The Budos Band vagy Kamasi Washington. A lemezt a Lángoló mutatta be. Facebook, Instagram
Zolyko Mitix, vagyis a Bajdázó egykori tagja, Gugyella Zoltán több lemezt megjelentetett indie rock-feldolgozásokkal, saját szövegekkel, de a legújabb kiadványa nem ilyen, hanem egy régi-új lemez. "Ezeket a dalokat még 2011-ben írtam, a Lekapcsolom a villanyt album megszületése idején, aztán a zenekar szekerének beindulása miatt fiókba kerültek, de most elővettem és újragondolva megcsináltam őket. A stílusát shoegaze-folkként tudnám megjelölni, de van egy-két más hangulatú darab is rajta" - írta a Recordernek. A lo-fi / hálószobás hangzás megvan, a shoegaze / indie is jól azonosítható; ezek mellé hol egy furulya sample kerül, hol folkos-népzenés gitár, vagy akár valami fura szintipulzálás - nem sok, mégis új dimenzióba emelik a dalokat. Ezek egy részének forrása (hangminta formájában) a Bajdázó, vagy akár az ős-Bajdázó tagjai, Győrffy Ákos, Mérei Anita, Halmos András; Mile Zsigmond pedig két dalszöveggel képviselteti magát. Facebook
"6 dal, 12 perc, semmi pöcsölés!" - így foglalta össze a Hit By A School Bus az új EP-t a Nuskull cikkében. Az arcbamászó, hiperhatékony hardcore közéleti témákról szól, "a semmibe vett köznép szemszögéből tolmácsolva az üzeneteket. Bár szavak helyett lehetne ez egy hosszan felmutatott középső ujj is." Valóban, ez utóbbinak a zenei megfogalmazása az EP. Facebook, Instagram
OHNODY 2020 és 2023 között kiadott két nagylemezt és egy EP-t, majd jelentősen lelassított. Tavaly kiadott egy lemezt "A gyerekeknek, akik lehetünk" kommentárral, amiről egy, csak éneket tartalmazó dal hallgatható meg, a többi csak azoknak, akik megveszik az egészet. Idén egy dal jött ki februárban, majd nemrég egy háromszámos EP, ami egy kiállításhoz készült "három hangulatot" tartalmaz. Az erősen neoklasszikus, meditatív zenék közül a Két szeme köztben a leghangsúlyosabb az ének, mondhatni ez lesz a legkönnyebben megközelíthető azoknak, akik a "popos" OHNODY felől közelítenek. A többi zene ennél is inkább megköveteli a hallgató figyelmét. Facebook, Instagram
Három lemez két embertől. A Premex Solus, vagyis Noise Sculptor és Rácz Mihály duója az év elején jelentette meg Approximation című lemezét, ami a korábbiakhoz hasonlóan sejtelmes, sokszor kísérteties, olykor viszont inkább emelkedett / elemelt drone. Az elnyújtott textúrákba bekerülnek azért neszezések, effektezett felismerhető és felismerhetetlen hangok. Néha az ember sejtheti, hogy akár valami hangszer (zongora, dob, basszusgitár) lehetett lehetett ez valaha. A kísérőszöveg szerint a hangok forrása most az alkotók közvetlen környezete, de ez nem feltétlenül hallatszik az eredményen; különben is, "a mikrokörnyezetedben is ott van egy egész univerzum, ha jól figyelsz". A lemezt az amerikai Zenapolæ jelentette meg, és ide berakható lejátszója nincs - meghallgatható a honlapon, ugyanonnan le is tölthető. Facebook
A duó januári lemezét februárban Noise Sculptor önálló albuma követte a berlini Furanum kiadónál. Ez súlyos ipari techno, viszont a műfaj átlagától eltérő, egyedi hangzással, amit jól megragad a kísérőszöveg: "olyan érzést kelt, mintha egy ipari csarnok mélyén állnánk, ahol a techno a legtisztább, legnyersebb formájában visszhangzik." Itt is sok a felismerhetetlen, de azért sejthetően valahonnan a valóságból származó zörgés-zúgás-nyikorgás, amik olykor átveszik az irányítást a kemény ütemektől. Facebook
A harmadik lemez pedig egy friss megjelenés: a Hideg Roncs tagjaként, no meg újságíróként is ismert Rácz Mihály HR+ néven megjelentette első szólólemezét, sok-sok év után. Ahogy a Lángolón olvasható: "Beleszámítva a kovács nagypapám műhelyében zajló vasakkal zörgéseket, amikről kazettás magnóval felvételeket is készítettem, egészen korán elkapott a fura zajokkal való öntörvényű barkácsolás őrülete, ami aztán 1986-ban öltött formát a Hideg Roncs első inkarnációjában." Azt, hogy ebből pár röpke évtized után szóló is lett, egy Anima-remixfelkérés indította el. Az elnyújtott drone-ok mellett itt mindig van valami ritmus, még ha olykor teljesen minimális is - de az ismétlődéstől ez is besimul a hipnotikus textúrába. Korcsmáros-Horváth Olga adott még a lemezhez hegedű- és énekmintákat - utóbbiak felismerhetők, de általában nehéz megragadni a hangok forrását. Hiszen van még itt: "néhány rögzített zongorahang, dobütések, a zongoratest csesztetése, húrrezgések, háttér- és utcazajok, xilofon, felvételek elején és végén keletkező véletlen hangok stb., de legtöbbször zongorajátékból indultam ki. Természetesen a felhasznált alapanyag többsége felismerhetetlenségig fokozott utómunkán ment át." A számcímek egyszerre idéznek rituális-misztikus dimenziókat és hétköznapi dolgokat, cselekvéseket, történéseket, és pont a két dimenzió egymásba játszásától különleges ez a lemez. Hideg Roncs Facebook
Rónai András
